Mezőnagymihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőnagymihály
Mezonagymihaly StAnna.jpg
Mezőnagymihály címere
Mezőnagymihály címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Némethné Kovács Andrea
Irányítószám 3443
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 993 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület61,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőnagymihály (Magyarország)
Mezőnagymihály
Mezőnagymihály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 45″, k. h. 20° 44′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 45″, k. h. 20° 44′ 10″
Mezőnagymihály (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mezőnagymihály
Mezőnagymihály
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Mezőnagymihály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőnagymihály témájú médiaállományokat.

</ref>

| irányítószám = 3443
| körzethívószám = 49
| népsűrűség = 16,42
| terület = 61,86
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 48
| szélességi ívmásodperc = 21.79
| hosszúsági fok = 20
| hosszúsági ívperc = 43
| hosszúsági ívmásodperc = 49.64
| szöveg pozíciója = balra
| KSH kód = 18379

}}

Mezőnagymihály község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A megye déli részén, a Kácsi-patak mentén található, Miskolctól 40 kilométerre délre.

Földrajza[szerkesztés]

Ez a táj síkföld, igazi kis alföld szél. Erdeit a végvári harcok idején kivágták. A terület lápos és ingoványos terület szélén helyezkedett el, mely Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet néven védett puszta. A szikfoltos területek a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben végzett vízszabályozás következményei. A falu talajának jelentős része azonban jó minőségű fekete föld. A Kácsi-patak a Bükk-vidék területén ered, és Mezőnagymihály alatt ömlik a Csincsébe, ami majd az Eger-patakba torkollik.

Története[szerkesztés]

Először a 14. században említik a nevét, Nagmichal formában. A területen jazig-szarmata emlékek kerültek elő feltárt sírokból.

1300 körül a környék az Örösúr nemzetség birtoka volt. 1447-ben Hunyadi János a Tibold és a Geszti családoknak adományozta. A kétbeltelkes, „kúriális”, azaz kisnemesi településnek egyszerre több földesúr is a tulajdonosa volt. A reformáció korán elterjedt Nagymihályon. A helvét hitűek előbb templom, majd harangtorony építésére kaptak jogot. Később az ellenreformáció hatására nőtt a katolikus lakosság száma, ennek eredményeképpen 1896-ban Szent Anna tiszteletére templom is épült.

A 16. században Konovith (Kunovics) Miklós és a Bekény család Balázs és György nevű tagjai tulajdonát képezte a falu a Tiboldok és Gesztiek mellett, különböző neveken (Nagmihal, Nagy Mighali, Nagymyhaly, Nagmihali, Nagimyhal, Naghmyhal).

1544-ben a török pusztításnak esett áldozatul a falu, a végzetes mezőkeresztesi csata (1596) után teljesen elpusztult, lakossága megmaradt része a nehezen járható lápvidéken (a Tisza szabályozásáig annak ártere) talált menedéket. A hódoltság alatt a lakosság visszatelepült. Később is többször felégették, ilyenkor a községhez tartozó tanyavilágban húzódott meg a falu és a szomszédos Gelej népessége.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés során a falu lakosai valamennyien szabad elmenetelűnek vallották magukat (további érdekesség, hogy a lakosság jelentős része kisnemes volt).

A második világháború ezt a települést is elérte. A falu határában állomásozó német és magyar osztagok gyakran lőtték a Gelej és Mezőcsát alatt lévő orosz csapatokat. 1944. november 8-án erős volt a falu körüli harcok moraja, majd délután egy repülőgép bombázta a német légvédelmi ágyúkat. Ezen a napon érte találat a református templom tornyát és több lakóházat is. November 9-én reggel fél 6-kor, déli irányból érkeztek meg az első szovjet katonák. Itt őrizték a hadifoglyaikat is és a halottakat átmenetileg itt temették el.

A település korábbi viszonyai a múlt század második felére is kihatottak: a törpebirtokosok létrehozták az Új Barázda Termelőszövetkezetet, a majorságokból pedig megalakult a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom

Környező települések[szerkesztés]

Gelej kb. 5 km-re, Mezőkeresztes kb. 4 km-re. A legközelebbi város: Mezőkövesd kb. 15 km-re található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]