Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
Ország  Magyarország
Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 49′ 39″
Szürkemarha csorda - a Mezőség területén gyakran láthatóak

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területe 17 932 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A tájvédelmi körzet Mezőkövesdtől keletre, a Mezőnagymihály, Csincse, Mezőcsát, Tiszabábolna négyszögben terül el.

Jellemzői[szerkesztés]

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet átmenet az Alföld és a Bükk-vidék között. A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók, patakok és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatása alakították ki. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Vízitök
Mezei nyúl

A terület növényzete főképp gazdag aljnövényzetű puhafás ligeterdők, néhol tölgy-szil-kőris erdőfoltokkal, a nyugodt vizeken rucaöröm, vízitök, fehér tündérrózsa terem. A folyótól távolabb, a mocsárréteken a nőszirmok több faja (pl. fátyolos és sárga nőszirom) virít, és kosborok pompáznak. A szikes területek növényzete hasonló az alföldi szikesek nagy többségének sótűrő növényeihez: bárányparéj, kamilla, mézpázsit és sziki csenkesz alkotja a sziki gyepek nagy részét.

A terület állatvilága hasonlóképpen gazdag. A szikeseket jellemző rovarfauna mellett látványos a madárvilág is: a gyakori bíbicen, piroslábú cankón, az ártér gémféléin (szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, bakcsó) túl, a területen költ a ritka és veszélyeztetett széki lile és székicsér is. A száraz gyepeken a rejtett életű ugartyúk és fürj hangja szól, a nádas területeken hamvas rétihéja, az erdőfoltokban kék vércse fészkel. A területen költ a vörös vércse, és a Bükkben fészkelő kerecsensólymok is rendszeresen megjelennek ürgére vadászva. A gazdag madárvilág különösen értékes tagja a túzok, melynek kb. 40–50 példányos állománya él itt. Jellemző kétéltű és hüllőfajok a vöröshasú unka, a tavi béka, a barna ásóbéka, a zöld levelibéka, a pettyes és a tarajos gőte, a vízisikló és a fürge gyík. A Mezőség számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl, a róka és a borz. Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként az aranysakál is. Az utóbbi idők egyetlen biztos csíkos szöcskeegér populációja él itt. A legelőkön szürke marha gulya és a köztük elvegyülő bivalyok a jellemzőek. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában.

Védett és értékes madárfajok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hamar Anna: Tájvédelem és gazdálkodás a Dél-Borsodi Mezőségben, Szolnok, Tisza Klub, 2003
  • A Borsodi Mezőség vidékfejlesztési és agrárstruktúra átalakítási stratégiai programja: részjelentés (1998-2008), kiadta a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület, Mezőcsát, 2008