Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
| Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet | |
 | |
| Szürkemarha csorda a Mezőség területén gyakran láthatóak | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Terület | 184,03 km² |
 Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 49′ 39″ | |
A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területe 17 932 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A tájvédelmi körzet Mezőkövesdtől keletre, a Mezőnagymihály, Csincse, Mezőcsát, Tiszabábolna négyszögben terül el.
Jellemzői[szerkesztés]
A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet átmenet az Alföld és a Bükk-vidék között. A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók (Eger-patak vagy Rima), patakok (Kánya-patak, Ostoros-patak, Tardi-ér vagy Orosz-ér, Salamonta-ér, Lator-patak vagy Nád-ér, Kácsi-patak, Csincse-patak, Kis-Csincse) és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatása alakították ki. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme.
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
A terület növényzete főképp gazdag aljnövényzetű puhafás ligeterdők, néhol tölgy-szil-kőris erdőfoltokkal, a nyugodt vizeken rucaöröm, vízitök, fehér tündérrózsa terem. A folyótól távolabb, a mocsárréteken a nőszirmok több faja (pl. fátyolos és sárga nőszirom) virít, és kosborok pompáznak. A szikes területek növényzete hasonló az alföldi szikesek nagy többségének sótűrő növényeihez: bárányparéj, kamilla, mézpázsit és sziki csenkesz alkotja a sziki gyepek nagy részét.
A terület állatvilága hasonlóképpen gazdag. A szikeseket jellemző rovarfauna mellett látványos a madárvilág is: a gyakori bíbicen, piroslábú cankón, az ártér gémféléin (szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, bakcsó) túl, a területen költ a ritka és veszélyeztetett széki lile és székicsér is. A száraz gyepeken a rejtett életű ugartyúk és fürj hangja szól, a nádas területeken hamvas rétihéja, az erdőfoltokban kék vércse fészkel. A területen költ a vörös vércse, és a Bükkben fészkelő kerecsensólymok is rendszeresen megjelennek ürgére vadászva. A gazdag madárvilág különösen értékes tagja a túzok, melynek kb. 40–50 példányos állománya él itt. Jellemző kétéltű és hüllőfajok a vöröshasú unka, a tavi béka, a barna ásóbéka, a zöld levelibéka, a pettyes és a tarajos gőte, a vízisikló és a fürge gyík. A Mezőség számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl, a róka és a borz. Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként az aranysakál is. Az utóbbi idők egyetlen biztos csíkos szöcskeegér populációja él itt. A legelőkön szürkemarhagulya és a köztük elvegyülő bivalyok jelenléte jellemző. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában.
Védett és értékes madárfajok[szerkesztés]
- kanalasgém (Platalea leucorodia)
- kék vércse (Falco vespertinus)
- kerecsensólyom (Falco cherrug)
- fogoly (Perdix perdix)
- daru (Grus grus)
- túzok (Otis tarda)
- szalakóta (Coracias garrulus)
- kis őrgébics (Lanius minor)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A Bükki Nemzeti Park honlapja
- A Bükki Nemzeti Park honlapja – A Borsodi Mezőség TK leírása
- A Bükki Nemzeti Park interaktív térképe
- Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet a Vendégvárón
Források[szerkesztés]
- Hamar Anna: Tájvédelem és gazdálkodás a Dél-Borsodi Mezőségben, Szolnok, Tisza Klub, 2003
- A Borsodi Mezőség vidékfejlesztési és agrárstruktúra átalakítási stratégiai programja: részjelentés (1998-2008), kiadta a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület, Mezőcsát, 2008