Ugrás a tartalomhoz

Tomor (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tomor
Tomor címere
Tomor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterSzilvai Szabolcs (független)[1]
Irányítószám3787
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség208 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 36″, k. h. 20° 52′ 60″48.326611°N 20.883250°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 36″, k. h. 20° 52′ 60″48.326611°N 20.883250°E
Tomor (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tomor
Tomor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tomor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szikszótól északra, Edelénytől keletre fekszik, a Vadász-patak mellett.

A legközelebbi települések: észak felől Lak, délkelet felől Monaj, nyugat felől pedig Hegymeg, melyekkel az Edelénytől Monajig húzódó 2616-os út köti össze; továbbá kelet felől Kupa, amely felől földúton érhető el. Határos még északkelet felől Felsővadásszal, délnyugat felől pedig Hangáccsal is, de ezekkel nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Története

[szerkesztés]

A település már a kő- és bronzkorban is lakott terület. A község határában lévő Árpaszer nevű dűlőben ma is fellelhető a bronzkori temető néhány cserép darabja, melyek a föld művelése során kerültek a felszínre.

A község írásos emlékei a 13. századra nyúlnak vissza, amikor IV. Kun László király 1279-ben idáig is ott lakó Tomori családot vitézi és hadi tettei elismeréseként a várjobbágyságból nemesi rangra emelte, és Tomor falut neki adományozta. A község neve a régi írásokban Tomur, Tumor, Eles- és Alsó-Tomora néven szerepel. A család legkiemelkedőbb tagja és egyénisége Tomori Pál kalocsai érsek volt, aki az 1500-as évek elején kőfallal körülvett templomot építtetett. A templom az idők folyamán többször leégett, ma már csak egy része található meg eredetiként. Többszöri felújítás után 1936-ban a templomhoz kőből, téglából tornyot építettek. E torony egyediségével sajátos arculatot ad a templomnak és a községnek egyaránt.

Többnyire reformátusok lakták, de római- és görög- katolikus vallásúak is jelentős számban éltek a régi időkben. A településen egy tanerős, egy tantermes iskola működött.

Jelentősebb földbirtokosai voltak a Tomori, Rákóczi, Réghy, és Puky családok. Több kúria is volt a faluban. A Téglássy család kastélyából került kialakításra a napközi otthonos óvoda, amely öt település óvodai nevelését biztosítja.

A falu életében jelentős szerepet játszik a megyei I. osztályú bajnokságban szereplő futballcsapat.

Ezen a településen 1999-től működik a Lőpálya, mely a vármegyei vadászvizsgák színtere. 2003-ban került átadásra az Aranyfácán fogadó, amely a falusi turizmus szolgálatában áll.

2003 őszén avatták a település új templomát, melyet Tomori Pál, a település szülöttének emlékére építettek a település lakói. A templom melletti tér 2005-ben nyerte el végső formáját, ahová 2006 tavaszán felállították Tomori Pál bronz szobrát.[3]

A községben működik a Rom Som alapítvány, amely a helyi és a környékbeli cigány lakosság oktatásának és munkához jutását segíti. 2007 májusában adták át az alapítvány iskoláját. Az alapítvány a Login Initiative programmal együttműködve WiFi hálózattal látta el a községet, így internethez juttatta azokat a cigányokat, akik a Digitális Középiskola hallgatói.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szilvai Attila (független)[4]
  • 1994–1998: Szilvai Attila (független)[5]
  • 1998–2002: Szilvai Attila (független)[6]
  • 2002–2006: Szilvai Attila (független)[7]
  • 2006–2010: Szilvai Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Szilvai Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Szilvai Attila (független)[10]
  • 2019–2022: Szilvai Attila (független)[11]
  • 2022–2024: Szilvai Szabolcs (független)[12]
  • 2024– : Szilvai Szabolcs (független)[1]

A településen 2022. július 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester április 30-án lemondott polgármesteri tisztségéről.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
225
234
234
222
212
210
208
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 15,7% cigánynak, 0,4% szlováknak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,3%, református 34,5%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 3,5% (26,2% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 25,9% cigánynak, 0,5% ruszinnak, 0,5% szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,3% volt római katolikus, 27,8% református, 31,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom
  • Római-katolikus templom
  • Tomori Pál bronz szobra
  • Rom Som Alapítványi Közösségi Ház
  • Lőpálya
  • Aranyfácán Vendégház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Forrás:"Ahol a csend még hallható…"
  4. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  12. ↑ Tomor települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  13. ↑ Tomor Község Helyi Választási Bizottságának 2/2022. (V. 5.) határozata
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Tomor Helységnévtár
  16. ↑ Tomor Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tomor_(település)&oldid=27481780”