Miszlóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Miszlóka (Myslava)
Miszlóka fekvése Kassa városában
Miszlóka fekvése Kassa városában
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassai II.
Turisztikai régióKassa-Abaúj
Rang Kassa városrésze
Első írásos említés 1382
Polgármester Iveta Šimková
Irányítószám 040 16
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KE
Népesség
Teljes népesség 2016 fő (2013)[1] +/-
Népsűrűség287,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület7,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miszlóka (Szlovákia)
Miszlóka
Miszlóka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 38″, k. h. 21° 12′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 38″, k. h. 21° 12′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miszlóka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Miszlóka (szlovákul: Myslava, németül: Deutschendorf) Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kassa óvárosától nyugatra fekszik. Területe 5,9 km².

Története[szerkesztés]

1382-ben „Myzla” néven említik először, a település azonban sokkal régebbi. A név pataknévként már 1297-ben is szerepel. Valószínűleg a IV. Béla által a tatárjárás után betelepített németek alapították. 1395-ben a faluban két malom is működött. 1703-ban említik sörfőzdéjét, mely a harmadik legnagyobb volt Kassa vidékén. Téglagyára már 1707-ben üzemelt és egészen 1861-ig működött. Vaskohó is üzemelt itt, 1851-ben pedig már nagyolvasztója is volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISZLÓKA. Miszlava. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, 3/4 része szántó földgyeinek, és réttyeinek soványas, legelője sem elég, de Kassához közel vagyon, holott keresetre jó módgyok van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miszloka, Mislava, Deutschendorf, tót-német falu, Abauj vmegyében, Kassához egy órányira: 961 kath. lak., kik pálinka főzésből, vászon-fehéritésből, s a kassaiak fejérruhájaiknak mosásából táplálják magokat, s hajdan mind németek valának, de már nagyobbára eltótosodtak. F. u. Kassa városa. Kath. paroch. templom.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát II. Gejza király idejében telepitették ide Flandriából. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. A lakosok ág. ev. vallásuak voltak, az ellenreformácziókor azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, kormányrendeletre felszólitotta őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább ott hagyta Miszlókát és Nyiregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evangelikus tót telepet alapitotta. A lakosok foglalkozása a földmivelésen kívül bányászat, favágás és fuvarozás; az asszonyok és leányok Kassára járnak, részint mint napszámosok, részint mint dohánygyári munkások. Kath. templomát Kassa városa 1728-ban építtette.[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1230-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

Lakosainak száma 2003-ban 1616 volt.

2011-ben 1997 lakosából 1861 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]