Miszlóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miszlóka (Myslava)
Miszlóka fekvése Kassa városában
Miszlóka fekvése Kassa városában
Miszlóka címere
Miszlóka címere
Miszlóka zászlaja
Miszlóka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassai II.
Rang Kassa városrésze
Első írásos említés 1382
Polgármester Iveta Šimková
Irányítószám 040 16
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KE
Népesség
Teljes népesség2016 fő (2013)[1] +/-
Népsűrűség287,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület7,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miszlóka (Szlovákia)
Miszlóka
Miszlóka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 38″, k. h. 21° 12′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 38″, k. h. 21° 12′ 13″
A Wikimédia Commons tartalmaz Miszlóka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Miszlóka (szlovákul: Myslava, németül: Deutschendorf) Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kassa óvárosától nyugatra fekszik. Területe 5,9 km².

Története[szerkesztés]

1382-ben „Myzla” néven említik először, a település azonban sokkal régebbi. A név pataknévként már 1297-ben is szerepel. Valószínűleg a IV. Béla által a tatárjárás után betelepített németek alapították. 1395-ben a faluban két malom is működött. 1703-ban említik sörfőzdéjét, mely a harmadik legnagyobb volt Kassa vidékén. Téglagyára már 1707-ben üzemelt és egészen 1861-ig működött. Vaskohó is üzemelt itt, 1851-ben pedig már nagyolvasztója is volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISZLÓKA. Miszlava. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, 3/4 része szántó földgyeinek, és réttyeinek soványas, legelője sem elég, de Kassához közel vagyon, holott keresetre jó módgyok van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miszloka, Mislava, Deutschendorf, tót-német falu, Abauj vmegyében, Kassához egy órányira: 961 kath. lak., kik pálinka főzésből, vászon-fehéritésből, s a kassaiak fejérruhájaiknak mosásából táplálják magokat, s hajdan mind németek valának, de már nagyobbára eltótosodtak. F. u. Kassa városa. Kath. paroch. templom.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát II. Gejza király idejében telepitették ide Flandriából. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. A lakosok ág. ev. vallásuak voltak, az ellenreformácziókor azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, kormányrendeletre felszólitotta őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább ott hagyta Miszlókát és Nyiregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evangelikus tót telepet alapitotta. A lakosok foglalkozása a földmivelésen kívül bányászat, favágás és fuvarozás; az asszonyok és leányok Kassára járnak, részint mint napszámosok, részint mint dohánygyári munkások. Kath. templomát Kassa városa 1728-ban építtette.[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1230-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

Lakosainak száma 2003-ban 1616 volt.

2011-ben 1997 lakosából 1861 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]