Miszlóka
Miszlóka (Myslava) | |||
![]() | |||
Miszlóka fekvése Kassa városában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassai II. | ||
Rang | Kassa városrésze | ||
Első írásos említés | 1382 | ||
Polgármester | Iveta Šimková | ||
Irányítószám | 040 16 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2016 fő (2013)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 287,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 252 m | ||
Terület | 7,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 42′ 38″, k. h. 21° 12′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 38″, k. h. 21° 12′ 13″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Miszlóka témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Miszlóka (szlovákul: Myslava, németül: Deutschendorf) Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Kassa óvárosától nyugatra fekszik. Területe 5,9 km².
Története[szerkesztés]
1382-ben „Myzla” néven említik először, a település azonban sokkal régebbi. A név pataknévként már 1297-ben is szerepel. Valószínűleg a IV. Béla által a tatárjárás után betelepített németek alapították. 1395-ben a faluban két malom is működött. 1703-ban említik sörfőzdéjét, mely a harmadik legnagyobb volt Kassa vidékén. Téglagyára már 1707-ben üzemelt és egészen 1861-ig működött. Vaskohó is üzemelt itt, 1851-ben pedig már nagyolvasztója is volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISZLÓKA. Miszlava. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, 3/4 része szántó földgyeinek, és réttyeinek soványas, legelője sem elég, de Kassához közel vagyon, holott keresetre jó módgyok van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miszloka, Mislava, Deutschendorf, tót-német falu, Abauj vmegyében, Kassához egy órányira: 961 kath. lak., kik pálinka főzésből, vászon-fehéritésből, s a kassaiak fejérruhájaiknak mosásából táplálják magokat, s hajdan mind németek valának, de már nagyobbára eltótosodtak. F. u. Kassa városa. Kath. paroch. templom.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát II. Gejza király idejében telepitették ide Flandriából. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. A lakosok ág. ev. vallásuak voltak, az ellenreformácziókor azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, kormányrendeletre felszólitotta őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább ott hagyta Miszlókát és Nyiregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evangelikus tót telepet alapitotta. A lakosok foglalkozása a földmivelésen kívül bányászat, favágás és fuvarozás; az asszonyok és leányok Kassára járnak, részint mint napszámosok, részint mint dohánygyári munkások. Kath. templomát Kassa városa 1728-ban építtette.”[4]
1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1230-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
Lakosainak száma 2003-ban 1616 volt.
2011-ben 1997 lakosából 1861 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templomát 1788-ban építették klasszicista stílusban.
Lásd még[szerkesztés]
- Kassa
- Abaszéplak
- Bárca
- Hernádtihany
- Kassaújfalu
- Kavocsán
- Pólyi
- Saca
- Szentlőrincke
- Szilvásapáti
- Zsebes
Források[szerkesztés]
- ↑ http://portal.statistics.sk/files/Sekcie/sek_600/Demografia/Obyvatelstvo/tabulky/pocet_obyvatelov/2013/obce.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 2.)