Szalánchuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalánchuta (Slanská Huta)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Első írásos említés 1772
Polgármester Daniel Stančík
Irányítószám 044 17
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 205 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 462 m
Terület 14,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szalánchuta (Szlovákia)
Szalánchuta
Szalánchuta
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 21° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 21° 28′ 00″
Szalánchuta weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szalánchuta (szlovákul: Slanská Huta) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 26 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a középkorban Szalánc várának uradalmához tartozott. A falu Újszállás határában keletkezett a 18. században. Birtokosai a szalánci uradalom urai, a Forgách grófok voltak. Első lakói az itt működő üveghutában dolgozó zsellérek. Első írásos említése 1722-ben történt, önállóságát azonban csak 1880-ban nyerte el, addig Újszállás része volt.

Vályi András szerint: „HUTA. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkához nem meszsze, mellynek filiája, ’s vidékje hozzá hasonlító.[2]

Fényes Elek szerint: „Hutta, tót falu, Abauj vmegyében, 271 kath. lak. Fekszik nagy erdőségek közt. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.[3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint: „Ujszállástól alig 2000 lépésre, a 771 méter magas Kis-Milic hegy lábánál fekszik Szaláncz-Huta 42 házzal és 213 tót lakossal. Postája és távirója szintén N.-Szalánczon van. Vadregényesen emelkednek a háttérben a Kis-Milic fölé fokozatosan tornyosuló Szárhegy (809 m.) Nyerges (825 m.) s végül a Nagy-Milic (869 m.) meredek kúpjai. A Nagy-Milictől keletre emelkedő 801 m. magas Orita-hegy egyik magas völgyében van a tiz hold terjedelmü Izra-tó sűrü erdő közepette. Igazi kis tengerszem, melyhez csak ugy hozzáfüzik a mesebeli szerelmes pár regéjét, mint bármely más tengerszemhez.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 238 lakosából 236 szlovák volt.

2011-ben 205 lakosából 198 szlovák.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)

További információk[szerkesztés]