Pány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pány (Paňovce)
Paňovce Farský kostol sv. Kataríny Alexandrijskej.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester Rozália Juhászová
Irányítószám 044 71
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség602 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
Terület20,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pány (Szlovákia)
Pány
Pány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 03′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 03′ 50″
Pány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pány (szlovákul: Paňovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 26 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1274-ben „Paan” néven említik először, amikor IV. László király az Aba nembeli Csobánka fia János comesnek adja. 1301-ben Kázmér fia Ugriné, 1332-ben Ugrin fiai Pongrác és Miklós birtoka. 1378-ban Pányi Demeter fia Ferenc birtoka. 1427-ben 29 portát számláltak a faluban, amely mintegy 150 lakost jelent. Ebből 21 porta Pányi János, 8 porta Pányi György tulajdona. 1553-ban 12, 1564-ben már csak hét porta volt a településen. Lakói a 16. században kálvinisták lettek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÁNY. Panyovce. Magyar és tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura a’ Jászói Prépostság, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Kassai járásban; határja jó, de megkivánnya minden harmadik esztendőben a’ trágyázást, réttye, legelője hasznos, épűletre való fája nints, második osztálybéli.”[2]

1851-ben vegyes magyar–szlovák falu volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pány, Panowcze, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához nyugotra 2 1/2 mfdnyire: 815 katholikus, 21 evangelikus, 86 reformatus, 74 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ref. szentegyház. Van itt egy mesterségesen készűlt tó, melly malmot hajt; sok erdő, nagy pálinka égetés. F. u. Szirmay, Lánczy, Puky nemzetségek.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Délnyugatra fordulva, a Rudnoki-patak völgyében érjük Pány községet 83 házzal és 544 magyar és tót lakossal. Postája Szepsi, távirója Csécs. Katholikus temploma a reformácziót megelőző időből való.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 579 lakosából 136 magyar és 379 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 418 római katolikus, 88 református, 28 görög katolikus, 5 evangélikus és 40 izraelita vallású volt.

1890-ben 544 lakosából 167 magyar és 354 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 515 lakosából 302 magyar és 206 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 496 lakosából 471 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 404 lakosából 45 magyar és 356 csehszlovák volt. Ebből 294 római katolikus, 81 református, 24 görög katolikus, 3 evangélikus és 2 izraelita vallású volt.

1930-ban 422 lakosából 60 magyar és 335 csehszlovák volt.

1941-ben 469 lakosából 421 magyar és 39 szlovák volt.

1991-ben 546 lakosából 59 magyar és 483 szlovák volt.

2001-ben 564 lakosából 515 szlovák és 44 magyar volt.

2011-ben 590 lakosából 532 szlovák és 32 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1713-ban épült késő gótikus stílusban.
  • Református temploma 1911-ben épült.
  • Szent János kápolnája 19. századi.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 20.)

További információk[szerkesztés]