Hernádszentistván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom)
Kostoľany nad Hornádom (Railway Station).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1423
Polgármester Anton Medvec
Irányítószám 044 31
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség1259 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság258 m
Terület6,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádszentistván (Szlovákia)
Hernádszentistván
Hernádszentistván
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 50″, k. h. 21° 14′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 50″, k. h. 21° 14′ 25″
Hernádszentistván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszentistván témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádszentistván (szlovákul: Kostoľany nad Hornádom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassa központjától 9 km-re északra, a Hernád jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1423-ban „Zenthesthwan” néven említik először, amikor Zsigmond király a szokolyi váruradalmat Pálóci Imrének és Mátyásnak adja. A falunak régen temploma is volt, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek. 1427-ben kilenc portát számláltak a faluban. 1440-ben „Zenthesthwan”, 1555-ben „Zent Istwan” néven említik. Ekkor jelenik meg a falu későbbi szlovák neve is Costelanka alakban. A század közepén lakói reformátusok lettek. 1787-ben 46 házában 309 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT ISTVÁN. Rozelani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához 1 1/2 mértföldnyire; határja középszerű.”[2]

1828-ban 82 ház állt a községben 622 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, emellett vasércet bányásztak, majd a 19. század végétől a kőbányában dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-István, tót falu, Sáros vmegyében, a Hernád mellett, Kassához 1 mfd. 392 kath. lak., kath. paroch. templommal. Sörfőzőház. Vizimalom. Nagy erdő. F. u. Kassa város.”[3]

A 20. század elején műtrágyagyártó üzem épült a községben. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Hernádszentistvánt (2003-ig), Sároskisfalut és Tapolcsányt 1960-ban Družstevná pri Hornáde néven egyesítették. 2003-tól újra önálló település.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 497 lakosából 454 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 463 lakosából 432 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 506 lakosából 459 szlovák és 34 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 588 lakosából 496 szlovák és 67 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 536 lakosából 460 csehszlovák és 60 magyar volt.

1930-ban 738 lakosából 725 csehszlovák és 6 magyar volt.

1991-ben 2901 lakosából 2820 szlovák és 1 magyar volt.[forrás?]

2011-ben 1202 lakosából 1106 szlovák, 2 magyar és 1 cigány.[forrás?]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A kegytemplomot Szűz Mária születése tiszteletére szentelték. A 1617. században, majd 1707 és 1714 között a protestánsok foglalták el. 1733-ban Kassa városa szépen felújította, ekkor került ide a máriapócsi kegykép másolata. Népszerű búcsújáróhely lett a számos imameghallgatás miatt. A templom kicsi lett a sok zarándoknak, ezért Kassa városa 1803-ban egy nagyobb kegytemplomot épített egy dombon, az erdő szélén.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]