Jánok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánok (Janík)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rang község
Első írásos említés 1285
Polgármester Július Begala
Irányítószám 044 05
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület19,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánok (Szlovákia)
Jánok
Jánok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 58′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 58′ 17″
Jánok weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánok (szlovákul: Janík) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 30 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1285-ben „Ianuk" néven említik először, már ekkor állt a falu temploma. Neve a szláv Ján keresztnévből származik. A Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt egészen a 14. századig. A település története folyamán többször elnéptelenedett. 1720-ban csak két adófizetője volt, 1772-ben az írott forrásokban 9 gazdát és 4 zsellért említenek, míg 1787-ben már 46 adófizetőről tesznek említést.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÁNÓK. Magyar, és tót falu Abaúj Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jászóhoz 2 mértföldnyire, hajdan Rákótzi katonáinak, két esztendeig szállást adott. Határja tsak nem minden javakkal bővelkedik."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Janók, magyar falu, Abauj vmegyében, Torna vmegye szélén: 787 r., 14 g. kath., 7 evang., 37 ref., 53 zsidó lak. Kath. par. templom. Földe termékeny; nádja a kanyaptában elég; erdeje szép. F. u. Szentimrey, Péchy s m. t. Ut. p. Meczenzéf."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánok község, 96 házzal, 665 magyar lakossal, körjegyzőséggel, postaállomással. Itt van Sziklay Ede birtokos csinos udvarháza és nagy gyümölcskertészete. Régi, katholikus temploma van, melyet Péchy Farkas 1767-ben ujjá épittetett."[4]

A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1828-ban 122 háza és 908 lakosa volt.

1850 körül 898 lakosa volt.

1880-ban 540 lakosából 511 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 665 lakosából 619 magyar és 43 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 738 lakosából 737 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 734 lakosából 657 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 834 lakosából 726 magyar, 19 zsidó, 12 csehszlovák, 2 orosz, 58 egyéb nemzetiségű és 17 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 851 lakosából 507 magyar, 119 csehszlovák, 16 zsidó, 1 német, 22 egyéb és 186 állampolgárság nélküli volt. Ebből 673 római katolikus, 99 görög katolikus, 45 református, 16 izraelita, 9 evangélikus és 9 egyéb vallású volt.

1941-ben 854 lakosából 305 magyar, 2 szlovák, 1 német és 19 egyéb nemzetiségű volt.

1970-ben 809 lakosából 446 magyar és 358 szlovák volt.

1980-ban 735 lakosából 432 magyar és 298 szlovák volt.

1991-ben 624 lakosából 424 magyar és 196 szlovák volt.

2001-ben 549 lakosából 350 magyar és 193 szlovák.

2011-ben 571 lakosából 291 szlovák és 244 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 23.)
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jánok&oldid=26470783”