Györgyi (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Györgyi (Ďurďošík)
Durdosik park.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Iveta Hadašová
Irányítószám 044 45
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség583 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség263 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület4,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Györgyi (Szlovákia)
Györgyi
Györgyi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györgyi (szlovákul: Ďurďošík) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 11 km-re keletre, az Ósva-patak jobb oldalán, egyik mellékágának partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1330-ban „Gyrgy”, 1332-ben „Gurgy” néven említik. Neve a György személynévből származik. Az Aba nemzetség birtoka volt, 1330-ban az Aba nembeli Bodun, majd fia Mihály birtoka. 1337-ben az abaszéplaki uradalom határleírásában említik. 1553-ban mindössze négy portát számláltak a faluban, ami legfeljebb 20 lakost jelent. Továbbra is a kis falvak közé tartozott. 1565-ben mindössze 11 jobbágy lakta. 1598-ban 7 ház állt itt. A 18. század elején a falu gyakorlatilag elnéptelenedett. 1720-ban nem volt lakója és 1746-ban is csak két ház állt a községben, lakói a Zombori család jobbágyai voltak. 1773-ban már szlovák többségű faluként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYÖRGYI. Elegyes tót falu Abauj Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja meglehetős termésű, de más javai meglehetősek, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótára szerint már 247 lakosa volt: „Györgyi, (Gyurkusik), tót falu, Abauj vmegyében, az Ósva mellett, Kassához keletre 2 mfd. 219 kath., 12 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. F. u. Boronkay, Hreblay, Lánczy, Piller.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 199-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 332 lakosából 328 szlovák volt.

2011-ben 406 lakosából 387 szlovák.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 27.)