Györgyi (település)
| Györgyi (Ďurďošík) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Iveta Hadašová |
| Irányítószám | 044 45 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 406 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 263 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 237 m |
| Terület | 4,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Györgyi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Györgyi (szlovákul: Ďurďošík) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 406 lakosából 387 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 11 km-re keletre az Olsva jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1330-ban "Gyrgy", 1332-ben "Gurgy" néven említik. Neve a György személynévből származik. Az Aba nemzetség birtoka volt, 1330-ban az Aba nembeli Bodun, majd fia Mihály birtoka. 1337-ben az abaszéplaki uradalom határleírásában említik. 1553-ban mindössze négy portát számláltak a faluban, ami legfeljebb 20 lakost jelent. Továbbra is a kis falvak közé tartozott. 1565-ben mindössze 11 jobbágy lakta. 1598-ban 7 ház állt itt. A 18. század elején a falu gyakorlatilag elnéptelenedett. 1720-ban nem volt lakója és 1746-ban is csak két ház állt a községben, lakói a Zombori család jobbágyai voltak. 1773-ban már szlovák többségű faluként említik. 1851-ben 247 lakosa volt.
Vályi András szerint "GYÖRGYI. Elegyes tót falu Abauj Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja meglehetős termésű, de más javai meglehetősek, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Györgyi, (Gyurkusik), tót falu, Abauj vmegyében, az Ósva mellett, Kassához keletre 2 mfd. 219 kath., 12 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. F. u. Boronkay, Hreblay, Lánczy, Piller" [3]
1910-ben 199, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
2001-ben 332 lakosából 328 szlovák volt.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
