Györgyi (település)
| Györgyi (Ďurďošík) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Iveta Hadašová |
| Irányítószám | 044 45 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 667 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 263 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 237 m |
| Terület | 4,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Györgyi
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Györgyi (szlovákul: Ďurďošík) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 11 km-re keletre, az Ósva-patak jobb oldalán, egyik mellékágának partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1330-ban „Gyrgy”, 1332-ben „Gurgy” néven említik. Neve a György személynévből származik. Az Aba nemzetség birtoka volt, 1330-ban az Aba nembeli Bodun, majd fia Mihály birtoka. 1337-ben az abaszéplaki uradalom határleírásában említik. 1553-ban mindössze négy portát számláltak a faluban, ami legfeljebb 20 lakost jelent. Továbbra is a kis falvak közé tartozott. 1565-ben mindössze 11 jobbágy lakta. 1598-ban 7 ház állt itt. A 18. század elején a falu gyakorlatilag elnéptelenedett. 1720-ban nem volt lakója és 1746-ban is csak két ház állt a községben, lakói a Zombori család jobbágyai voltak. 1773-ban már szlovák többségű faluként említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYÖRGYI. Elegyes tót falu Abauj Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja meglehetős termésű, de más javai meglehetősek, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótára szerint már 247 lakosa volt: „Györgyi, (Gyurkusik), tót falu, Abauj vmegyében, az Ósva mellett, Kassához keletre 2 mfd. 219 kath., 12 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. F. u. Boronkay, Hreblay, Lánczy, Piller.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 199-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 332 lakosából 328 szlovák volt.
2011-ben 406 lakosából 387 szlovák.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
