Balogd

	Balogd (Blažice)
	; Balogd zászlaja
	; Balogd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Polgármester	Juraj Gmitro
Irányítószám	044 16
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	655 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség	164 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	3,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 25′ 00″48.666667°N 21.416667°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 25′ 00″48.666667°N 21.416667°E
	Balogd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balogd témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Balogd (1899-ig Bologd, szlovákul: Blažice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal partján található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. A 2. és 4. század közötti időszakból pedig 27 fazekas égetőkemence maradványai kerültek elő.

A mai falut 1245-ben „Bolugd” néven említik először. 1562-ben hét portát számláltak a faluban. 1575-ben a király Katai Ferencnek adományozta, később a kassai jezsuiták a birtokosai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOLOGD. vagy Bolvid. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ tudományi Kintstár, fekszik Kassától két mértföldnyire; ’s a’ Mislei Uradalomhoz tartozik. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek.”^[2]

A 19. században vegyes magyar-szlovák lakossága volt, többségben római katolikusok.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bologd, tót-magyar falu, Abauj vgyében, az Ósva mellett: 348 kath., 8 zsidó lak. Földei sikon feküsznek s termékenyek, 3 kerekű malom az Ósva vizén, kása- és kendertörővel. F. u. a tudományi kincstár. Ut. post. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Regete-Ruszkától délre van Bologd kisközség 353 magyar és tót lakossal, 59 házzal, mindjárt mellette pedig, a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 343-an lakták, ebből 234 szlovák, 109 magyar anyanyelvű.

2001-ben 463 lakosából 441 szlovák volt.

2011-ben 559 lakosából 529 szlovák volt.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. században épült.

További információk

Jegyzetek

↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 26.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[888dc6649da95a66faf2663429b4e1481b5b2fe9-1] Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]