Hernádszokoly
| Hernádszokoly (Sokoľ) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Martina Dutková |
| Irányítószám | 044 31 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1250 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 279 m |
| Terület | 15,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hernádszokoly
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 48′ 48″, k. h. 21° 13′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 48″, k. h. 21° 13′ 11″ | |
| Hernádszokoly weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszokoly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hernádszokoly (szlovákul: Sokoľ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 11 km-re északra, a Hernád jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut 1270-ben „terra Zokola” néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben „Zakul” néven szerepel. Ekkor már létezett a falu plébániája, egykori temploma a ma Kostoľanynak[2] nevezett falurészen állt. A falu a 13. századtól a 15. századig a szokolyi váruradalomhoz tartozott. 1429-től Kassa városának faluja volt. 1555-ben „Zakolya”, 1699-ben „Szakolya” néven említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de egy 1773-ban szerkesztett lexikon szerint ekkor már katolikus szlovákok.
Határában állnak Szokoly várának romjai. A várat „Szakalya” néven 1311-ben említik, amikor Aba Amadé és fiai örökbirtoka. 1317-től a Drugetheké, 1342-től királyi vár. 1429-ben, mielőtt uradalmát Kassának adta, a király leromboltatta, s azóta rom.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOKOLYA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Istvánhoz közel, és annak filiája; határja jól termő, legelője, fája van.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szokoly, tót falu, Sáros vmegyében, a Hernád mellett, 453 kath. lak. Sok erédő és legelő. F. u. Kassa városa. Hajdani vára elpusztult. Ut. p. Böki.”[4]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1900-ban 522 lakosából 488 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 479 lakosából 471 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 806 lakosából 769 fő szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 1025 lakosából 874 fő szlovák és 3 magyar volt.
2021-ben 1250 lakosából 9 (+6) magyar, 12 (+149) cigány, (+11) ruszin, 10 (+5) egyéb, 1200 (+3) szlovák és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szokoly várának (14. század) romjai.
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Lásd: Hernádszentistván.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Szokoly. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
