Sáros vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáros vármegye
Sáros vármegye címere
Sáros vármegye címere

Központ Eperjes
Népesség
Népesség 174.600 (1910)
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 3,652  km2
Térkép
Saros.png
Sáros vármegye térképe
Saros county map.jpg
Sáros vármegye domborzati térképe
Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül

Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tarcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak. Északról Galícia, keletről Zemplén vármegye, délről Abaúj-Torna vármegye, nyugatról pedig Szepes vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sáros vármegye előzménye a 12. században létrejött sárosi erdőispánság volt, majd Újvár vármegye része lett. Sáros vármegye a 13. században alakult ki, mint önálló nemesi vármegye. [1]

A 17-18. század fordulóján II. Rákóczi Ferenc volt a megye főispánja, akinek ez volt az első fontos köztisztsége, s a szabadságharc bukása után a Sáros grófja álnevet használta bujdosásának kezdetén.

1918-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntéssel egyetlen települése, Kavocsán került Magyarország fennhatósága alá, a község 1945-ig Abaúj-Torna vármegye része lett. Sáros vármegye többi települése a második világháború alatt a történelemben akkor először független Szlovákia része volt.

1996 óta legnagyobb része az Eperjesi kerülethez, néhány déli községe pedig a Kassai kerülethez tartozik.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1910-ben 174.600 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

A megyéhez három rendezett tanácsú város is tartozott:

  • Bártfa
  • Eperjes
  • Kisszeben

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tuhrinszky Károly 1888: Adatok Sárosvármagye történetéhez II. József korában.
  • Tóth Sándor 1909: Sáros vármegye összes nemesi családjai. Budapest.
  1. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. ISBN 963-05-6722-9 (1994)