Sáros vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáros vármegye
Sáros vármegye címere
Sáros vármegye címere

Központ Eperjes
Népesség
Népesség 174 600 (1910)
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 3 652  km2
Térkép
Saros.png
Sáros vármegye térképe
Saros county map.jpg
Sáros vármegye domborzati térképe
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül

Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tarcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak. Északról Galícia, keletről Zemplén vármegye, délről Abaúj-Torna vármegye, nyugatról pedig Szepes vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sáros vármegye előzménye a 12. században létrejött sárosi erdőispánság volt, majd Újvár vármegye része lett. Sáros vármegye a 13. században alakult ki, mint önálló nemesi vármegye. [1]

A 17-18. század fordulóján II. Rákóczi Ferenc volt a megye főispánja, akinek ez volt az első fontos köztisztsége, s a szabadságharc bukása után a Sáros grófja álnevet használta bujdosásának kezdetén.

1918-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntéssel egyetlen települése, Kavocsán került Magyarország fennhatósága alá, a község 1945-ig Abaúj-Torna vármegye része lett. Sáros vármegye többi települése a második világháború alatt a történelemben akkor először független Szlovákia része volt.

1996 óta legnagyobb része az Eperjesi kerülethez, néhány déli községe pedig a Kassai kerülethez tartozik.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1910-ben 174 600 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

A megyéhez három rendezett tanácsú város is tartozott:

  • Bártfa
  • Eperjes
  • Kisszeben

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. ISBN 963-05-6722-9 (1994)