Lemes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lemes (Lemešany)
Lemes
Lemes
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1289
PolgármesterMarko Bučko
Irányítószám082 03
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1995 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Terület9,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 05″, k. h. 21° 16′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 05″, k. h. 21° 16′ 18″
Lemes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lemes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lemes (szlovákul: Lemešany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb oldalán fekszik. Böki tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Lemes területe már a 8. században lakott volt. Határában 1866-ban értékes avar kori leleteket találtak, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

A települést 1289-ben „villa Lemes” néven említik először abban az oklevélben, melyben Amadé nádor megerősíti birtokában Somosy Pétert. 1427-ben a dézsmajegyzékben 18 portával szerepel. A 16. században a Fűzy család birtoka volt, a 17. században a Sennyei és Semsey családoké, a 18. században pedig a Péchyeké. Már a 18. században működött a postája. 1787-ben 45 házában 414 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEMES. Lemesán. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Somoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye hegyen fekszik, réttye sárjút is terem, legelője, fája van.[2]

A 19. században az Újházyak tulajdonában találjuk. 1828-ban 55 házát 425-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, lótenyésztéssel, állattartással foglalkoztak. A 19. században területén dolomitot bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lemes, Lemessani, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez 2 mfld., a kassai országutban, a Tarcza mellett: 426 kath., 54 evang., 88 zsidó lak. Első osztálybeli határ, ámbár földje hegyen fekszik; rétje igen jó; erdeje van. A posta innen ezelőtt kevéssel Bőkire tétetett. F. u. többen.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásának székhelye volt.

1965-ben csatolták hozzá Bökit.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 587-en lakták, ebből 430 szlovák, 85 német és 62 magyar.

2001-ben 1758 lakosából 1658 szlovák és 86 cigány volt.

2011-ben 1801 lakosából 1417 szlovák és 265 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1635-ben épült torony nélkül. Tornyát 1873-ban készítették a templom neoklasszicista stílusban történt átépítésével egyidejűleg.
  • Kastélya 1787-ben épült, 1800-ban és 1900 körül átépítették.
  • Eredetileg rokokkó stílusú kúriája a 18. század második felében létesült. A 19. század végén átépítették.
  • Másik kúriája neoklasszicista stílusú, 1900 körül épült.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009