Lemes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lemes (Lemešany)
Lemes
Lemes
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1289
Polgármester Marko Bučko
Irányítószám 082 03
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 1801 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 229 m
Terület 9,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lemes (Szlovákia)
Lemes
Lemes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 21° 16′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 21° 16′ 20″
Lemes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lemes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lemes, (szlovákul: Lemešany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1801 lakosából 1417 szlovák és 265 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb partján fekszik. Böki tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Lemes területe már a 8. században lakott volt. Határában 1866-ban értékes avar kori leleteket találtak, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A települést 1289-ben "villa Lemes" néven említik először abban az oklevélben, melyben Amadé nádor megerősíti birtokában Somosy Pétert. 1427-ben a dézsmajegyzékben 18 portával szerepel. A 16. században a Fűzy család birtoka volt, a 17. században a Sennyei és Semsey családoké, a 18. században a Péchyeké, a 19. században az Újházyaké. Már a 18. században működött a postája. 1787-ben 45 házában 414 lakos élt. 1828-ban 55 háza volt 425 lakossal. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, lótenyésztéssel, állattartással foglalkoztak. A 19. században területén dolomitot bányásztak.

Vályi András szerint "LEMES. Lemesán. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Somoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye hegyen fekszik, réttye sárjút is terem, legelője, fája van." [2]

Fényes Elek szerint "Lemes, Lemessani, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez 2 mfld., a kassai országutban, a Tarcza mellett: 426 kath., 54 evang., 88 zsidó lak. Első osztálybeli határ, ámbár földje hegyen fekszik; rétje igen jó; erdeje van. A posta innen ezelőtt kevéssel Bőkire tétetett. F. u. többen." [3]

1910-ben 587 lakosából 430 szlovák, 85 német és 62 magyar volt. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásának székhelye volt.

2001-ben 1758 lakosából 1658 szlovák és 86 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1635-ben épült torony nélkül. Tornyát 1873-ban építették a templom neoklasszicista stílusban történt átépítésével egyidejűleg.
  • Kastélya 1787-ben épült, 1800-ban és 1900 körül átépítették.
  • Eredetileg rokokkó stílusú kúriája a 18. század második felében épült. A 19. század végén átépítették.
  • Másik kúriája neoklasszicista stílusú, 1900 körül épült.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]