Lemes
| Lemes (Lemešany) | |||
 | |||
| Lemes | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1289 | ||
| Polgármester | Marko Bučko | ||
| Irányítószám | 082 03 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2046 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 196 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 229 m | ||
| Terület | 9,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 05″, k. h. 21° 16′ 18″48.851389°N 21.271667°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 05″, k. h. 21° 16′ 18″48.851389°N 21.271667°E | |||
| Lemes weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lemes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lemes (szlovákul: Lemešany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb oldalán fekszik. Böki tartozik hozzá.
Története
[szerkesztés]Lemes területe már a 8. században lakott volt. Határában 1866-ban értékes avar kori leleteket találtak, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
A települést 1289-ben „villa Lemes” néven említik először abban az oklevélben, melyben Amadé nádor megerősíti birtokában Somosy Pétert. 1427-ben a dézsmajegyzékben 18 portával szerepel. A 16. században a Fűzy család birtoka volt, a 17. században a Sennyei és Semsey családoké, a 18. században pedig a Péchyeké. Már a 18. században működött a postája. 1787-ben 45 házában 414 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEMES. Lemesán. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Somoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye hegyen fekszik, réttye sárjút is terem, legelője, fája van.”[2]
A 19. században az Újházyak tulajdonában találjuk. 1828-ban 55 házát 425-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, lótenyésztéssel, állattartással foglalkoztak. A 19. században területén dolomitot bányásztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lemes, Lemessani, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez 2 mfld., a kassai országutban, a Tarcza mellett: 426 kath., 54 evang., 88 zsidó lak. Első osztálybeli határ, ámbár földje hegyen fekszik; rétje igen jó; erdeje van. A posta innen ezelőtt kevéssel Bőkire tétetett. F. u. többen.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásának székhelye volt.
1965-ben csatolták hozzá Bökit.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1669 | 1781 | 1882 | 2046 |
| Különbség | +6,71 % | +5,67 % | +8,71 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2043 | 2046 |
| Eltérés | +0,14 % |
1910-ben 587-en lakták, ebből 430 szlovák, 85 német és 62 magyar.
2001-ben 1758 lakosából 1658 szlovák és 86 cigány volt.
2011-ben 1801 lakosából 1417 szlovák és 265 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1635-ben épült torony nélkül. Tornyát 1873-ban készítették a templom neoklasszicista stílusban történt átépítésével egyidejűleg.
- Kastélya 1787-ben épült, 1800-ban és 1900 körül átépítették.
- Eredetileg rokokkó stílusú kúriája a 18. század második felében létesült. A 19. század végén átépítették.
- Másik kúriája neoklasszicista stílusú, 1900 körül épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Lemesen született 1899. április 5-én Mihályi Ödön (†1929) avantgárd költő.[5]
- Itt született 1907-ben Shondor (Alex) Birns (eredeti nevén Birnstein Sándor) hírhedt amerikai gengszter, aki az 1970-es évek elején a clevelandi szervezett bűnözés egyik meghatározó személyiségének számított.
- Bein Nátán rabbi.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Lemes Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2009. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
