Zsebefalva
| Zsebefalva (Župčany) | |
 | |
| Zsebefalva temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | František Novotný |
| Irányítószám | 080 01 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1793 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 159 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Terület | 8,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsebefalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 30″ | |
| Zsebefalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsebefalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsebefalva (1899-ig Zsebfalu, szlovákul: Župčany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 6 km-re nyugatra, a Kisszinye-patak és a Tarca között fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. Itt haladt át a Sáros várából a Szepességbe menő fontos kereskedelmi és hadiút. Zsebefalvát 1248-ban az egri püspökség oklevelében „Sebefalwa” néven említik először. Neve a régi magyar „Sebe” személynévből származik. A 13. században Sáros várának uradalmához tartozott. A falunak már ekkor volt egy torony nélküli kőtemploma, melyet János evangélista tiszteletére szenteltek.
1427-ben 38 portája volt. A 15. századtól a sóvári Soós család birtoka. A település a 16. és 17. században a közepes nagyságú falvak közé tartozott templommal, plébániával és iskolával. A 18. században a Péchy családé. 1787-ben 57 házában 398 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSEBFALVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, határja középszerű, réttyei jók, legelője, fája van.”[2]
A 19. században a Pulszkyak tulajdonában állt. 1828-ban 68 háza volt 511 lakossal. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsebfalu, Zupcsani, Sáros v. tót f. ut. post Eperjeshez nyugotra 1 mfd., 314 kath., 43 evang., 51 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagoga. Határa részint róna, részint hegyes és elég termékeny; jó rétje, erdeje van. F. u. Erős nemzetség.”[3]
A 19. század közepétől sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A 20. század elején szeszfőzde épült a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
A háború után lakói földművesek és a nagybirtokokon dolgozó mezőgazdasági munkások voltak. Termelőszövetkezetét 1954-ben alapították. Szeszfőzdéjét 1955-ben zárták be. Lakóinak nagy része Eperjes és Kassa üzemeiben dolgozik.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 514, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1211 lakosából 1199 szlovák volt.
2011-ben 1349 lakosából 1283 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Innen származott Lehóczky László premontrei rendi kanonok és tanár.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. század elején épült késő gótikus stílusban. 1635-ben, a 18. század végén és a 20. században átépítették.
- Klasszicista kúria a 19. század első feléből.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
