Zsebefalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsebefalva (Župčany)
Zsebefalva temploma
Zsebefalva temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester František Novotný
Irányítószám 080 01
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség1592 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság315 m
Terület8,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsebefalva (Szlovákia)
Zsebefalva
Zsebefalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 30″
Zsebefalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsebefalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsebefalva (1899-ig Zsebfalu, szlovákul: Župčany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 6 km-re nyugatra, a Kisszinye-patak és a Tarca között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. Itt haladt át a Sáros várából a Szepességbe menő fontos kereskedelmi és hadiút. Zsebefalvát 1248-ban az egri püspökség oklevelében „Sebefalwa” néven említik először. Neve a régi magyar „Sebe” személynévből származik. A 13. században Sáros várának uradalmához tartozott. A falunak már ekkor volt egy torony nélküli kőtemploma, melyet János evangélista tiszteletére szenteltek.

1427-ben 38 portája volt. A 15. századtól a sóvári Soós család birtoka. A település a 16. és 17. században a közepes nagyságú falvak közé tartozott templommal, plébániával és iskolával. A 18. században a Péchy családé. 1787-ben 57 házában 398 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSEBFALVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, határja középszerű, réttyei jók, legelője, fája van.[2]

A 19. században a Pulszkyak tulajdonában állt. 1828-ban 68 háza volt 511 lakossal. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsebfalu, Zupcsani, Sáros v. tót f. ut. post Eperjeshez nyugotra 1 mfd., 314 kath., 43 evang., 51 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagoga. Határa részint róna, részint hegyes és elég termékeny; jó rétje, erdeje van. F. u. Erős nemzetség.[3]

A 19. század közepétől sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A 20. század elején szeszfőzde épült a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A háború után lakói földművesek és a nagybirtokokon dolgozó mezőgazdasági munkások voltak. Termelőszövetkezetét 1954-ben alapították. Szeszfőzdéjét 1955-ben zárták be. Lakóinak nagy része Eperjes és Kassa üzemeiben dolgozik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 514, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1211 lakosából 1199 szlovák volt.

2011-ben 1349 lakosából 1283 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. század elején épült késő gótikus stílusban. 1635-ben, a 18. század végén és a 20. században átépítették.
  • Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]