Szedlice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szedlice (Sedlice)
A község látképe
A község látképe
Szedlice címere
Szedlice címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Imrich Krajňák
Irányítószám 082 43
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség1044 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság428 m
Terület15,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szedlice (Szlovákia)
Szedlice
Szedlice
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 07′ 00″
Szedlice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedlice témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Szedlice

Szedlice (szlovákul: Sedlice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 21 km-re délnyugatra.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján létesítették a 14. század elején. A falu Szent Mihály temploma már az 1330-as években biztosan állt, hiszen a pápai dézsmajegyzék megemlíti István és János nevű plébánosát. Ez a templom még fából épült. 1330-ban „Selic”, „Telic”, „Sedlicz”, „Zedlicze” formában írják a nevét. Az Aba nemzetség birtoka, majd 1332-ben Károly Róbert a Drugeth családnak adta. 1386-ban Zsigmond király adományából a Somosi család birtoka lett. 1386-ban „Sednicha”, 1427-ben „Zedleche” alakban említik. 66 portája adózott, a rihnói váruradalom része volt. 1600-ban a faluban templom, plébánia, iskola, malom és 30 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A fatemplom még a 18. században is állt, amikor egy tűzvészben leégett. Ekkor a Semsey és Görgey családok tulajdonában állt. 1787-ben 81 házában 617 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEDLICZE. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok; határja hegyes, legelője elég, fája is bőven van.[2]

A 19. században a Tahy család és a felső-magyarországi bányatársaság birtoka. 1828-ban 101 háza volt 759 lakossal. Lakói asztalosok, molnárok, favágók, fuvarosok, pásztorok, mészégetők és gabonakereskedők voltak. Később mezőgazdasággal, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedlicse, orosz tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez dél-nyugotra 2 mfd. 271 r. kath., 350 g. kath., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. F. u. többen. Ut. posta Eperjes.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A községben fűrésztelep és kőbánya is működött. A leégett templom helyén ma az iskola áll. 1965-ben Szárazvölggyel egyesítették. 1990-től újra önálló település.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 624, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

A templom

2001-ben 1032 lakosából 1023 szlovák volt.

2011-ben 1048 lakosából 1007 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1858-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]