Ugrás a tartalomhoz

Töltszék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Töltszék (Tulčík)
A templom
A templom
Töltszék zászlaja
Töltszék zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterJanka Šoltésová
Irányítószám082 13
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1334 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság276 m
Terület12,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 18′ 45″49.088889°N 21.312500°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 18′ 45″49.088889°N 21.312500°E
Töltszék weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Töltszék témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Töltszék (szlovákul: Tulčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 15 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek délnyugati részén, a Szekcső-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az itt talált leletek tanúsága szerint a község területén már az újkőkorban, majd később a hallstatt-korban is éltek emberek.

A mai település 1248-ban a sárosi váruradalomhoz tartozott. Ebben az évben „Teuchik” alakban említik először abban az oklevélben, melyben rögzítik IV. Béla király és Lambert egri püspök között 15 Sáros vármegyei falu – köztük Töltszék – tizedének sorsát. Az oklevélből kikövetkeztethető, hogy Töltszéknek ekkor már temploma és plébániája is volt. Létezésük az írásos források szerint azonban csak a 14. és 15. század fordulóján bizonyítható. A falu temploma Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére volt szentelve. A településnek 1342-ben „Kyustultzeek” a neve. 1348-ban a faluban vámszedőhely működött, mely a 14. században két részre, Kis- és Nagy-Töltszékre oszlott. Ennek megfelelően 1394-ben „Kystelghzeek” illetve „Nogtelghzeek” néven írják a települést. 1411-ben Luxemburgi Zsigmond a falut a kapi váruradalomnak adta, ezután birtokosai Kapi várának mindenkori urai. 1427-ben a dézsmajegyzék szerint 58 portával adózott. Főbb birtokosai a Rozgonyi és Perényi családok voltak. A Kapi család a 16. század első felében kastélyt épített ide, mely a 18. század közepén épített másik kastélyukkal együtt a mai napig fennmaradt. 1773-ban „Tulczik” alakban említik a korabeli források. 1787-ben Töltszék 77 házában 735 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÖLCSED, vagy Tulcik. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kapi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szektső vize mellett; határja középszerű, piatza Eperjesen nem meszsze.[2]

1828-ban 109 háza volt 802 lakossal. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, állattartással foglalkoztak. A 19. századig a kapi uradalom része, a 19. században a Ghillányi családnak is volt itt birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Töltszék, (Tulcsik), tót falu, Sáros vármegyében, Eperjeshez északra 2 mfld, a Székcső mellett: 748 kath., 2 evang., 10 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Két kastély. Sok és jó rét. Vizimalom. F. u. a Kapy nemzetség. Savanyuviz-forrása is van. Ut. p. Eperjes.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A háború után lakói főként Kelet-Szlovákia üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság1271130413271334
Különbség +2,59 % +1,76 % +0,52 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság13241334
Eltérés+0,75 %

1910-ben 779-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1306 lakosából 1297 szlovák volt.

2011-ben 1311 lakosából 1278 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 17. és a 18. században átépítették.
  • 1933-ban épített kápolnája az Amerikába elszármazott töltszékiek adományából készült.
  • A Kapi család két kastélya közül a régebbi a 16. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. A kisebb kastély a 18. században épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

További információk

[szerkesztés]