Kelembér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kelembér (Klenov)
Kelembér látképe
Kelembér látképe
Kelembér címere
Kelembér címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Kamila Bogdaňová
Irányítószám 082 44
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség239 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
Terület15,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kelembér (Szlovákia)
Kelembér
Kelembér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 21° 03′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 21° 03′ 20″
Kelembér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelembér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelembér (1899-ig Klembérk, szlovákul: Klenov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 21 km-re délnyugatra, a Hernádtól északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a tatárjárás után keletkezhetett, első írásos említése 1330-ból való, amikor „Clencberk” néven említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLEMBERG. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Rholy Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Szedliczéhez nem meszsze, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttye, legelője, és mind a’ két féle fája vagyon.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klemberg, Sáros vm. orosz falu, Szedlicze fil., 45 romai, 500 g. kath. lak., paroch. templommal. Hegyes, erdős, sovány határ. F. u. Roll. Van itt egy jeles Gall gőz-égetési készitvényekkel dolgozó pálinkaház. Ut. p. Eperjes.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 455, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

Kelembér

2001-ben 215 lakosából 205 szlovák volt.

2011-ben 217 lakosából 203 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus kápolnája 14. századi kora gótikus eredetű, a 16. és 18. században valamint 1913-ban megújították.
  • A fa harangláb 1742-ben épült.

Források[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]