Nagyvitéz
| Nagyvitéz (Víťaz) | |
 | |
| Nagyvitéz, Szent József templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Ján Baloga |
| Irányítószám | 082 38 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2017 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 474 m |
| Terület | 19,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyvitéz
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 58′ 15″, k. h. 20° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 15″, k. h. 20° 57′ 20″ | |
| Nagyvitéz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvitéz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyvitéz (szlovákul: Víťaz, korábban Veľké Vitézovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 26 km-re nyugatra, a Nagyszinye-patak és a Hernád között fekszik.
Története[szerkesztés]
1272-ben „Vytez” alakban említik először az Aba nemzetség birtokaként. 1288-ban „Wythezmezew”, 1307-ben „Vycez”, 1320-ban „Wytez Noua Antiqua”, 1373-ban „Uicez”, 1427-ben „Naguites” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Bertóti és Sirokai, később a Hedry, Frichy és Tahy családok birtoka volt. 1787-ben 72 házában 602 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Vitéz, Nagy Vitéz. Két tót faluk Sáros Várm. földes Urok Berthóti Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Sirokához közel, mellynek filiáji; N. Vitéznek postája is van; határjok középszerű.”[2]
1828-ban 90 házában 680 lakos élt. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal és szénégetéssel, később idénymunkákkal foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban, közülük egy felkelőt kivégeztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitéz (Kis- és Nagy), Sáros v. két tót f. Szepes vgye szélén Sirokához délre egy órányira, az első 283 kath., a 2-ik 671 kath., 9 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen. Utolsó posta Berthót.”[3]
1913-ban a fél falu leégett egy tűzvészben. Két kastélya az első világháború során semmisült meg. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
A településnek 1910-ben 748, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1854 lakosából 1851 szlovák volt.
2011-ben 2000 lakosából 1934 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
