Nagyvitéz
| Nagyvitéz (Víťaz) | |||
 | |||
| Nagyvitéz, Szent József templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Ján Baloga | ||
| Irányítószám | 082 38 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2040 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 474 m | ||
| Terület | 19,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 18″, k. h. 20° 57′ 11″48.971780°N 20.952930°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 18″, k. h. 20° 57′ 11″48.971780°N 20.952930°E | |||
| Nagyvitéz weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvitéz témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyvitéz (szlovákul: Víťaz, korábban Veľké Vitézovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 26 km-re nyugatra, a Nagyszinye-patak és a Hernád között fekszik.
Története
[szerkesztés]1272-ben „Vytez” alakban említik először az Aba nemzetség birtokaként. 1288-ban „Wythezmezew”, 1307-ben „Vycez”, 1320-ban „Wytez Noua Antiqua”, 1373-ban „Uicez”, 1427-ben „Naguites” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Bertóti és Sirokai, később a Hedry, Frichy és Tahy családok birtoka volt. 1787-ben 72 házában 602 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Vitéz, Nagy Vitéz. Két tót faluk Sáros Várm. földes Urok Berthóti Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Sirokához közel, mellynek filiáji; N. Vitéznek postája is van; határjok középszerű.”[2]
1828-ban 90 házában 680 lakos élt. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal és szénégetéssel, később idénymunkákkal foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban, közülük egy felkelőt kivégeztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitéz (Kis- és Nagy), Sáros v. két tót f. Szepes vgye szélén Sirokához délre egy órányira, az első 283 kath., a 2-ik 671 kath., 9 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen. Utolsó posta Berthót.”[3]
1913-ban a fél falu leégett egy tűzvészben. Két kastélya az első világháború során semmisült meg. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1768 | 1937 | 2056 | 2040 |
| Különbség | +9,55 % | +6,14 % | -0,77 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2018 | 2040 |
| Eltérés | +1,09 % |
A településnek 1910-ben 748, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1854 lakosából 1851 szlovák volt.
2011-ben 2000 lakosából 1934 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagyvitéz Szlovákia térképén
- A nagyvitézi plébánia honlapja
- E-obce.sk Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
