Somos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Somos (Drienov)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1283
Polgármester Peter Tomko
Irányítószám 082 04
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség2226 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület20,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somos (Szlovákia)
Somos
Somos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 16′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 16′ 20″
Somos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Somos (szlovákul: Drienov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 14 km-re délre, a Tarca bal partján található.

Története[szerkesztés]

A falut 1283-ban IV. László király oklevelében említik először. 1284-ben „Sumus” alakban említik, ekkor birtokosa Somosi György fia Péter volt. A település a 13. században keletkezett az Aba nemzetség egy elpusztult faluja helyén, a somosi váruradalom területén. 1284-től vámszedőhely volt, híresek voltak vásárai is. 1427-ben 10 portája adózott. Itt verte meg 1449. szeptember 5-én Giskra huszita serege Székely Tamás magyar seregét. A várat 1575-ben elfoglalta és lerombolta a török, a falu viszont mezővárossá fejlődött. Főbb birtokosai a Somosy, Berzeviczy, Máriássy, Thököly, Klobusiczky és Dessewffy családok. 1787-ben 112 házában 845 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SOMOS. Drinov. Régi tót Mezőváros Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, fekszik Eperjeshez két mértföldnyire; lakosai leginkább katolikusok, határja középszerű, vagyonnyaikat jól eladhattyák.[2]

A 19. századtól az Andrássyak tulajdonában találjuk. 1828-ban 140 háza és 1055 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 19. századtól jelentős volt a fazekasság és téglagyár is működött a településen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Somos, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez délre 2 mfd., a kassai országútban, a Tarcsa mellett: 885 kath., 14 evang., 25 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földe, rétje igen jó, s a gazdaság müvelt európai módra folytattatik. Kastély. Vizimalom. Tehenészet. Szép tölgyes erdő. F. u. gr. Andrásy György.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1421, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2050 lakosából 2011 szlovák volt.

2011-ben 2111 lakosából 1841 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]