Licsérd
| Licsérd (Ličartovce) | |||
 | |||
| A Szent Márton templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1250 | ||
| Polgármester | Viliam Jurko | ||
| Irányítószám | 082 03 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 972 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 119 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 282 m | ||
| Terület | 8,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 52′ 35″, k. h. 21° 14′ 41″48.876389°N 21.244722°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 35″, k. h. 21° 14′ 41″48.876389°N 21.244722°E | |||
| Licsérd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Licsérd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Licsérd (szlovákul: Ličartovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a kustánci kultúra települése állt ezen a helyen.
1249-ben IV. Béla király adománylevelében „Licardi” néven említik először. A 14. században és a 15. század első felében az Aba nembeli Somosi család birtoka volt. 1427-ben 10 portával adózott, amivel a közepes nagyságú falvak közé számított. Ekkor „Lycherd” néven említi az adóösszeírás. A 16. században a Sennyei család birtokolta. 1600-ban 9 lakott háza volt. 1699-ben egy hegyen épült kéttornyú kastély állt itt. A 18. században a Rhenaud, Meggyesi és Szentiványi családoké. A kastélyt 1767-ben helyreállították, 1798-ban még állott. A 18. században a falunak sörfőzdéje is működött. 1787-ben 54 házában 344 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LICSIRD. Lichsért. Licirtovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Renault Uraság, a kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai külömbfélék, fekszik Somosnak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, réttyei jók, legelője elég, piatza Eperesjen két mértföldnyire.”[2]
1828-ban 68 háza volt 517 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Licsért (Licartowce), tót f., Sáros vmegyében, Somoshoz 1/4 mfld. 398 római, 57 görög kath., 5 zsidó lak. Sör- és pálinka-főzés. Derék erdő. F. u. a kamara. Ut. posta Böki.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 956 | 947 | 974 | 972 |
| Különbség | -0,94 % | +2,85 % | -0,20 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 960 | 972 |
| Eltérés | +1,25 % |
1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 962 lakosából 935 szlovák volt.
2011-ben 984 lakosából 896 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1820-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1861-ben és 1937-ben renoválták.
- Kastélyát 1736-ban építették. A második világháború alatt német főhadiszállásként működött. Utolsó tulajdonosa dr. Dezider Piller volt. Ma kórházként működik.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
