Szentkereszt (Eperjesi járás)
| Szentkereszt (Krížovany) | |||
 | |||
| Szentkereszt | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Első írásos említés | 1318 | ||
| Polgármester | Cyril Harničár | ||
| Irányítószám | 082 33 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 342 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 403 m | ||
| Terület | 9,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 59″, k. h. 21° 03′ 00″48.983333°N 21.050000°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 59″, k. h. 21° 03′ 00″48.983333°N 21.050000°E | |||
| Szentkereszt weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkereszt témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szentkereszt (szlovákul: Krížovany, korábban Svätý Kríž, németül: Kreuzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 16 km-re nyugatra, a Križovanka-patak völgyében található.
Története
[szerkesztés]A 13. század végén soltész útján történt betelepítéssel alapították. 1318-ban a trsztenai Lacka fia Domonkos birtokát Perényi Orbán szerezte meg. 1318-ban „Scenthkerezth” alakban említik először, majd 1330-ban „Santa Crux” néven írják. Ugyanekkor említik először plébániáját, 1340-ben pedig ferences kolostorát. 1427-ben 32 portája adózott. A 15. század második felében már két falura: Kis- és Nagyszentkeresztre vált szét. A 15. században mezőváros lett, később piactartási jogot is kapott. 1468-ban „Senthkeresth”, „Kyssenthkeresth”, 1485-ben „Kyszentkerezt”, „Naghzenthkerezt” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Berthóty, Hedry, Frich családok tulajdonában állt. 1787-ben 58 házában 395 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT KERESZT. Sáros Várm. földes Urai Hedry, és Berthold Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bertoldhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
A 19. században a Ghyllányi család birtokában állt. 1828-ban 49 háza és 361 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-Kereszt, Swati Kriz, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 2 mfd., 269 kath., 83 evang., 14 zsidó lakossal. Katholikus paroch. templom. F. u. a Berthóty, és Hedry nemz.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 383 | 363 | 380 | 342 |
| Különbség | -5,22 % | +4,68 % | -10 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 341 | 342 |
| Eltérés | +0,29 % |
1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 362 lakosából 361 szlovák volt.
2011-ben 367 lakosából 347 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült. A 17. században bővítették, 1775-ben barokk stílusban építették át. Belseje részben gótikus, főoltára 1510 körül készült késő gótikus stílusban.
- A falu új temploma 2006-ban épült.
- A templom előtt álló harangtorony a 14. század közepén épült, a 15. század végén és a 17. században átépítették.
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szentkereszt Szlovákia térképén
- A község a régió honlapján
- Községinfo
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
