Szentkereszt (Eperjesi járás)
| Szentkereszt (Krížovany) | |
 | |
| Szentkereszt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Első írásos említés | 1318 |
| Polgármester | Cyril Harničár |
| Irányítószám | 082 33 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 351 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 403 m |
| Terület | 9,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 60″, k. h. 21° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 60″, k. h. 21° 03′ 00″ | |
| Szentkereszt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkereszt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentkereszt (szlovákul: Krížovany, korábban Svätý Kríž, németül: Kreuzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 16 km-re nyugatra, a Križovanka-patak völgyében található.
Története[szerkesztés]
A 13. század végén soltész útján történt betelepítéssel alapították. 1318-ban a trsztenai Lacka fia Domonkos birtokát Perényi Orbán szerezte meg. 1318-ban „Scenthkerezth” alakban említik először, majd 1330-ban „Santa Crux” néven írják. Ugyanekkor említik először plébániáját, 1340-ben pedig ferences kolostorát. 1427-ben 32 portája adózott. A 15. század második felében már két falura: Kis- és Nagyszentkeresztre vált szét. A 15. században mezőváros lett, később piactartási jogot is kapott. 1468-ban „Senthkeresth”, „Kyssenthkeresth”, 1485-ben „Kyszentkerezt”, „Naghzenthkerezt” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Berthóty, Hedry, Frich családok tulajdonában állt. 1787-ben 58 házában 395 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT KERESZT. Sáros Várm. földes Urai Hedry, és Berthold Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bertoldhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
A 19. században a Ghyllányi család birtokában állt. 1828-ban 49 háza és 361 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-Kereszt, Swati Kriz, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 2 mfd., 269 kath., 83 evang., 14 zsidó lakossal. Katholikus paroch. templom. F. u. a Berthóty, és Hedry nemz.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 362 lakosából 361 szlovák volt.
2011-ben 367 lakosából 347 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült. A 17. században bővítették, 1775-ben barokk stílusban építették át. Belseje részben gótikus, főoltára 1510 körül készült késő gótikus stílusban.
- A falu új temploma 2006-ban épült.
- A templom előtt álló harangtorony a 14. század közepén épült, a 15. század végén és a 17. században átépítették.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
Eperjes (Prešov) | ||
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa) |  | |
