Monyhád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Monyhád (Chmiňany)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Cyril Miškuf
Irányítószám 082 33
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 966 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület7,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monyhád (Szlovákia)
Monyhád
Monyhád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 04′ 00″
Monyhád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monyhád témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Monyhád, (szlovákul: Chmiňany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 867 lakosából 783 szlovák volt.

A templom

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 12 km-re nyugatra a Szinye partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a kőkorszakban lakott volt, a bükki kultúra települése állt itt. 1332-ben "Mocnahac" néven már mint malommal rendelkező egyházas helyet említik először. 1349-ben "Mohnya", 1361-ben "Mochnya" alakban említik. A 14. század végén árvíz pusztította el. 1427-ben a Perényi családé, majd az eperjesi jezsuitáké. A 17. századtól Eperjes város faluja, majd a Bertóty és a Frics családoké. 1789-ben 40 házában 275 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 253 lakosa volt. A 18. század végén 275, 1869-ben 430 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, vászonszövéssel, fakereskedelemmel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Mochnya Huingani, tót falu, Sáros vmegyében, Sz. Kereszt fil. 169 kath., 69 evang., 17 zsidó lak. 20 jobbágytelek. Uradalmi birtok: 164 h. szántóföld: 20 h. rét; 450 h. erdő. F. u. az alapitványi kincstár."[2]

Fényes Elek szerint "Mochnya, Huniniani. Tót falu Sáros Várm. határja jó, réttyei kétszer kaszálhatók, legelője alkalmatos, fája elég van piatza sints meszsze."[3]

1910-ben 372, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

2001-ben 735 lakosából 661 szlovák és 68 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma eredetileg 14. századi gótikus stílusú, a 17. században reneszánsz stílusban építették át.

További információk[szerkesztés]

Utcarészlet

Források[szerkesztés]