Sztankahermány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztankahermány (Hermanovce)
Sztankahermány látképe.
Sztankahermány látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Rudolf Šeliga
Irányítószám 082 35
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség1942 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület15,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sztankahermány (Szlovákia)
Sztankahermány
Sztankahermány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 21° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 21° 01′ 00″
Sztankahermány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankahermány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sztankahermány, (szlovákul: Hermanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 18 km-re északnyugatra.

Története[szerkesztés]

A község területe már a bronzkorban lakott volt, a hallstatti kultúra települése állt itt, ahol számos bronzlelet került elő. Később a római korban szintén lakott volt, de település állt itt a 11. – 12. században is.

A mai települést 1320-ban "villa Hermani Superior et Inferior" néven említik először a szinyei uradalom területén. 1372-ben "Nogherman", 1389-ben "Felseuherman" néven szerepel írott forrásokban. Eredetileg két falu volt, melyek közül Nagyhermányt a 13. században nemesi betelepítéssel, Felsőhermányt pedig a német jog alapján alapították. A 18. századig két külön település volt. Templomát és Miklós nevű plébánosát már 1438-ban említik. 1372-ben Nagyhermányt a Sebessy család, 1426-ban Felsőhermányt a Semsey család vásárolta meg. Birtokosa a 18. században a Péchy család volt. A 19. században főbb birtokosai a Semsey, Csirke, Sinka, Berthóty, Forgách, Usz, Sztankay és Révész családok voltak. 1427-ben 42 portája adózott. 1787-ben 77 házában 564 lakos élt. 1828-ban 88 háza és 656 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, juhtenyésztéssel, vászonszövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " HERMÁN. Hermanovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bertholdhoz fél mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes, földgye nehéz mivelésű, de ha az meg adatik termékeny, réttye, legelője elég, fája is tűzre van, piatzozása sints meszsze."[2]

Fényes Elek szerint "Hermány, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bertóthoz éjszakra 1/4 órányira: 639 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Termékeny jó határ. Erdő. F. u. Péchy László örökösei."[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 668, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1467 lakosából 1148 szlovák és 313 cigány volt.

2011-ben 1862 lakosából 1424 szlovák és 26 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1650-ben épült barokk stílusban a korábbi 1438-ban már említett gótikus templom átépítésével. Eredeti gótikus szárnyas főoltára van, mely a falu legrégibb műemléke. Oldalkápolnája 1840-ben épült Péchy Ferenc és felesége adományából. Gótikus Madonna, Szent Dorottya és Szent Borbála szobrai vannak.
  • Kúria a 18. század végéről.
  • Klasszicista kastély a 19. század első harmadából.
  • Régi sírkövek a temetőben a 18. – 19. századból.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Hermanovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankahermány témájú médiaállományokat.