Nagyszilva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszilva (Veľký Slivník)
Slovakia Velky Slivnik 7.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Jana Sabolová
Irányítószám 082 67
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség334 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság391 m
Terület6,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszilva (Szlovákia)
Nagyszilva
Nagyszilva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 21° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 21° 16′ 30″
Nagyszilva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszilva (szlovákul: Veľký Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 16 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1248-ban említik először, első lakói királyi határőrök voltak. 1282-ben „Scylwa” néven találjuk. 1320-tól fele részben a szinyei uradalom, fele részben a Méry család birtoka. 1350-ben „Nogzylua” alakban említik a korabeli források. 1427-ben 29 portája adózott. Ekkor a pannonhalmi bencés apátság birtoka, később a Forgách és Sztankay családoké. 1787-ben 31 házában 267 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze.[2]

A 19. században a Semseyeké. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A század közepétől sok lakója vándorolt ki. A községben téglagyár működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szilva (Nagy-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1 órányira, 309 kath., 12 zsidó lak. F. u. Bornemisza. Ut. p. Bártfa.[3]

Lakói később nagyrészt Eperjes üzemeiben dolgoztak. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 235, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 300 szlovák lakosa volt.

2011-ben 337 lakosából 330 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült. 1700 körül barokk stílusban, 1799-ben klasszicista stílusban építették át.

Neves személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]