Ugrás a tartalomhoz

Nagyszilva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszilva (Veľký Slivník)
Nagyszilva zászlaja
Nagyszilva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterJana Sabolová
Irányítószám082 67
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség324 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság391 m
Terület6,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 16′ 31″49.113490°N 21.275360°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 16′ 31″49.113490°N 21.275360°E
Nagyszilva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszilva (szlovákul: Veľký Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 16 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1248-ban említik először, első lakói királyi határőrök voltak. 1282-ben „Scylwa” néven találjuk. 1320-tól fele részben a szinyei uradalom, fele részben a Méry család birtoka. 1350-ben „Nogzylua” alakban említik a korabeli források. 1427-ben 29 portája adózott. Ekkor a pannonhalmi bencés apátság birtoka, később a Forgách és Sztankay családoké. 1787-ben 31 házában 267 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze.[2]

A 19. században a Semseyeké. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A század közepétől sok lakója vándorolt ki. A községben téglagyár működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szilva (Nagy-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1 órányira, 309 kath., 12 zsidó lak. F. u. Bornemisza. Ut. p. Bártfa.[3]

Lakói később nagyrészt Eperjes üzemeiben dolgoztak. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság284316341324
Különbség +11,26 % +7,91 % -4,98 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság323324
Eltérés+0,30 %

1910-ben 235, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 300 szlovák lakosa volt.

2011-ben 337 lakosából 330 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült. 1700 körül barokk stílusban, 1799-ben klasszicista stílusban építették át.

Neves személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

További információk

[szerkesztés]