Sárosbuják

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárosbuják (Brežany)
Sárosbuják - templom
Sárosbuják - templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1329
Polgármester Jaroslav Kočamba
Irányítószám 082 41
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 156 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 367 m
Terület 3,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárosbuják (Szlovákia)
Sárosbuják
Sárosbuják
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 40″, k. h. 21° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 40″, k. h. 21° 06′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosbuják témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárosbuják (szlovákul: Brežany, korábban Bujakov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 156 lakosából 153 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 13 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1329-ben "Boyak" alakban említik először, később "Buyak, Buayak" néven szerepel a korabeli forrásokban. A 15. század eleján a Czudar család birtoka, később a Rozgonyi, Joanelli, a 19. században a Pulszky családé. 1427-ben 15 portája volt. 1787-ben 16 házában 107 lakos élt. 1828-ban 19 háza volt 146 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BUJÁK. Bujakov. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Pulszky, és más Urak, fekszik Szinyének szomszédságában, réttye, legelője elég van, ’s mind a’ két féle fája, és piatzozása sints meszsze, de mivel határja nehezen miveltetik, és nem igen termékeny, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bujak, orosz falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 1 1/2 mfd., 22 r., 104 g. kath., 10 evang., 8 zsidó lak. Erdeje, lehetős szántófölde, s igen jó savanyúvize van. F. u. Pulszky."[3]

1910-ben 141, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 165 szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lukács tiszteletére szentelt görög katolikus fatemploma 1727-ben épült, a 18. század második felében megújították. Barokk ikonosztáza 1733-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]