Tapolykomlós
| Tapolykomlós (Chmeľovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1251 |
| Polgármester | Ján Jakab |
| Irányítószám | 082 12 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 449 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Terület | 7,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 21° 22′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 21° 22′ 03″ | |
| Tapolykomlós weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolykomlós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tapolykomlós (szlovákul: Chmeľovec, korábban Komlóš) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 14 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidek déli részén, a Szekcső-patak keleti mellékvizének felső folyásánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 12. század második felében keletkezett. 1251-ben „Cumlous” alakban említik először. A 13. században uradalmi központ, melyhez hat falu tartozott. 1311-ben „Komlos”, 1351-ben „Komlos alebo Nadfeu” alakban említik a korabeli források. 1427-ben 12 portával szerepel a dézsmajegyzékben a Bán család birtokában. 1789-ben 473 házában 304 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMLÓS. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Izdenczi Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Posfalvának szomszédságában, és annak filiája. Ildik András Király helyheztette ide 1212dikben a’ Jerusalemi szent temetkező helyről nevezett Szerzeteseket, kiket Ivdik Béla 1244dikben meg is erőssített. Határja ha jól miveltetik őszi gabonát is terem, réttye kétszer használtatik, legelője, és fája mind a’ két féle van, piatzozása közel Eperjesen.”[2]
1828-ban 42 házát 329-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak, mindvégig mezőgazdasági jellegű község volt. Később lakóinak egy része Eperjes üzemeiben dolgozott.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Komlós, Sáros vmegyében, tót falu, Pósfalu fil. 222 kath., 108 evang., 14 zsidó lak. Nemes udvarok. Középszerü határ. Erdő. II. András egy, Jerusalem hegyéről nevezett szerzetes házat alapitott itt 1212-ben. F. u. Izdenczy.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 258, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 420 szlovák lakosa volt.
2011-ben 436 lakosából 429 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 13. század első felében készült román stílusban, a 20. század elején átépítették.
- Római katolikus temploma 1784-ben épült, 1922-ben bővítették.
- Kastélya a 18. század második felében készült, a 19. század második felében átépítették.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Piti Ferenc 2020 (szerk.): Anjou-kori oklevéltár L. 1366. Budapest-Szeged.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
Eperjes (Prešov) | ||
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa) |  | |
