Harapkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harapkó (Hrabkov)
Harapkó - utcarészlet
Harapkó - utcarészlet
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Jaroslav Hovančák
Irányítószám 082 33
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 700 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 446 m
Terület 16,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harapkó (Szlovákia)
Harapkó
Harapkó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 32″, k. h. 21° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 32″, k. h. 21° 01′ 00″
Harapkó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harapkó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harapkó, (1899-ig Hrabkó, szlovákul: Hrabkov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 700 lakosából 685 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Harapkó a történészek szerint a 1314. század fordulóján keletkezhetett és rövidesen felépült Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt temploma is. A falut és Szigfrid nevű plébánosát 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi először. Még az 1330-as években földesura Perényi Miklós az ágoston rendiek számára és a Szentlélek tiszteletére kolostort építtetett ide és a rend megkapta a Szentkereszt területéből kihasított birtokot is a templommal és egy malommal. A község azonban csak 1351-ig maradt a rend birtokában, amikor a vádak szerint Perényi erőszakkal elfoglalta. Ezt követően Perényi úgy döntött, hogy a közeli Monyhádot adja nekik. A későbbiekben a falu különböző nemesi családok birtoka. 1427-ben 42 portája volt. A 16. századtól a Fricsi, a Hendrich és a Bertóti családok voltak az urai. Az ágoston rendiek a reformáció elterjedéséig (kb. 1535-ig) működtek a községben. A 16. század közepén a templom olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. 1543-ban a falu hét, 1567-ben négy és fél, 1588-ban négy porta után adózott. 1600-ban 37 lakóház, templom, plébánia, malom és iskola állt a faluban. 1787-ben 65 házában 547 lakos, 1828-ban 73 házában 542 lakos élt. Lakói főként mész- és szénégetéssel foglalkoztak. 1869-ben 726 lakosa volt.

Vályi András szerint "HRABKO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berthóty Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Annához fél mértföldnyire, Szent Keresztnek filiája. ’s hajdan a’ Veres Barátoknak helyek vala, kiket Perényi Miklós állíta fel 1333ban, az Augustinianus Remetéké vala, földgye középszerű, réttye, legelője, fája van. " [2]

Fényes Elek szerint "Hrabko, tót falu, Sáros vármegyében, Sz.-Kereszt fil., 508 kath., 1 evang., 25 zsidó lak. Perényi Miklós 1333-ban itt egy Templáriusok zárdáját alapitott. F. u. többen. Ut. p. Bertót. " [3]

1910-ben 565, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Harapkó - templom

2001-ben 722 lakosából 709 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A község keleti szélén még látható az egykori gótikus templom két falmaradványa. A templom 1330 körül épült, 1716ban barokk stílusban építették át. 1843-ban pusztult el.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]