Eperjesenyicke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eperjesenyicke (Haniska)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1288
PolgármesterLadislav Šimkovič
Irányítószám080 01 (pošta Prešov 1)
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség739 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség350 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület1,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 57′ 28″, k. h. 21° 14′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 28″, k. h. 21° 14′ 24″
Eperjesenyicke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjesenyicke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Eperjesenyicke (szlovákul: Haniska) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 5 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1288-ban említik először abban az oklevélben, melyben birtokosa, Simon fia György szolgálataiért megjutalmazza Péter nevű vazallusát. A település vélhetően ennél korábban keletkezett, hiszen az oklevél szerint korábbi birtokosa egy István nevű nemes volt. A 13. és 16. század közötti oklevelekben „Enezke”, „Enizke” alakban szerepel.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ENITZKE. Hanitzka. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Sárosi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kendi felett, Harságnak szomszédságában, Torisza vize mellett, Eperjestől fél mértföldnyire, úgy látszatik, mintha réttye, és erdeje tsekélyes volna; de mivel földgye igen jó nemű, ’s közel Eperjesen jó piatzozása lévén, második Osztálybéli.[2]

A községet 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melyet követően az akkori Sáros vármegyében parasztfelkelés robbant ki.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Enyiczke, Sáros v. tót falu, ut. p. Eperjeshez délre 3/4 mfd. a kassai országutban a Tarcza mellett: 192 romai, 23 g. kath., 100 evang., 3 zsidó lak. Több urasági lakház és vendégfogadó. Termékeny föld és rét. F. u. a Sárosy nemzetség.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Egy ideig Eperjes része volt, ma ismét önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 253, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 563 lakosából 550 szlovák volt.

2011-ben 651 lakosából 608 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1750-ben épült, 1887-ben és 1916-ban megújították. Főoltára 18. századi.
  • Az 1831. évi parasztfelkelés emlékművét 1938-ban emelték.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]