Eperjesenyicke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eperjesenyicke (Haniska)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1288
Polgármester Ladislav Šimkovič
Irányítószám 080 01 (pošta Prešov 1)
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség739 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség350 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület1,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eperjesenyicke (Szlovákia)
Eperjesenyicke
Eperjesenyicke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 28″, k. h. 21° 14′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 28″, k. h. 21° 14′ 23″
Eperjesenyicke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjesenyicke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Eperjesenyicke (szlovákul: Haniska) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 5 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1288-ban említik először abban az oklevélben, melyben birtokosa, Simon fia György szolgálataiért megjutalmazza Péter nevű vazallusát. A település vélhetően ennél korábban keletkezett, hiszen az oklevél szerint korábbi birtokosa egy István nevű nemes volt. A 13. és 16. század közötti oklevelekben „Enezke”, „Enizke” alakban szerepel.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ENITZKE. Hanitzka. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Sárosi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kendi felett, Harságnak szomszédságában, Torisza vize mellett, Eperjestől fél mértföldnyire, úgy látszatik, mintha réttye, és erdeje tsekélyes volna; de mivel földgye igen jó nemű, ’s közel Eperjesen jó piatzozása lévén, második Osztálybéli.[2]

A községet 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melyet követően az akkori Sáros vármegyében parasztfelkelés robbant ki.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Enyiczke, Sáros v. tót falu, ut. p. Eperjeshez délre 3/4 mfd. a kassai országutban a Tarcza mellett: 192 romai, 23 g. kath., 100 evang., 3 zsidó lak. Több urasági lakház és vendégfogadó. Termékeny föld és rét. F. u. a Sárosy nemzetség.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Egy ideig Eperjes része volt, ma ismét önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 253, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 563 lakosából 550 szlovák volt.

2011-ben 651 lakosából 608 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1750-ben épült, 1887-ben és 1916-ban megújították. Főoltára 18. századi.
  • Az 1831. évi parasztfelkelés emlékművét 1938-ban emelték.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]