Kapi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapi (Kapušany)
Slovakia Castle Kapusany 1.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Jozef Pribula
Irányítószám 082 12
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 2170 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 192 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 279 m
Terület 11,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapi (Szlovákia)
Kapi
Kapi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 37″, k. h. 21° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 37″, k. h. 21° 20′ 00″
Kapi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kapi (szlovákul Kapušany) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 8 km-re északkeletre a Sajói- és a Sárosi-hegység közötti Szekcsői-medencében a Szekcső folyó bal partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 240 – 520 m között váltakozik.

Története[szerkesztés]

Kapi vára

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek. A késői kőkorból cserépmaradványok és a fazekasság eszközei kerültek elő. Az i. e. 3. évezred és az i. e. 1800 közötti időszakból hamvasztásos sírokat tártak fel. Az i. e. 4. és a 6. század közötti időtől a római korig a határában levő Ladzinka patak jobb partján szintén emberi település állt.

A mai falu fontos kereskedelmi utak kereszteződésében keletkezett a 12. században. 1248-ban "Kapy" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi templomát és plébánosát is. A falu a sárosi váruradalom része volt, a 14. századtól helyi nemeseké, a 15. századtól Kapi várának tartozéka.

Kapi első várát valószínűleg a szlávok építették a Maglóc-dombon a honfoglalás előtt, később a sárosi királyi erdőispánság vára lett Toboly (Maglóc) néven. 1315-ben Károly Róbert elfoglalta Tarkői Henrik sárosi ispántól és lerombolta. 1410-ben Tétényi András, a Kapi család őse kapta meg a várhelyet és újjáépíttette. 1418-ban Kapi András Luxemburgi Zsigmond engedélyével Szent Márton napján és minden második vasárnap vásártartási jogot kapott. A várat 1444-ben Giskra tartotta megszállva. 1468-ban Szapolyai Imre ostromolta, 1537-ben Feld Lénárd foglalta el Ferdinánd számára. 1685-ben Thököly elfoglalta, de Schulz tábornok visszaszerezte a császárnak. 1711-ben Kerczer András felégette, de 1712-ben újjáépült, 1715-ben azonban császári parancsra le kellett rombolni, azóta rom.

A falu 1418-ban vásártartási jogot kapott. 1427-ben 65 portája volt. A Thököly család birtoka, a 18. századtól a Fehérváry családé, a 19. századtól a Dessewffy családé volt. 1691-ben a várhoz tartozó két udvarházat is említenek a faluban. Az egyik ekkor már romos, a kurucok rombolták le. A másik új, kétemeletes faépület, amely Kapi Gábor tulajdona. 1786-ban a faluban 94 ház állt 628 lakossal. 1828-ban 139 házaban 946 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, zöldségtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század közepén határában kőszenet találtak és kőbánya is működött itt.

Vályi András szerint "KAPI Tót falu Sáros Vármegy. földes Ura Kapi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az említett Vár alatt, Ispotállya is vagyon, határja jó termékenységű, fája tűzre szűken, réttyei jók, legelőjök elég, el adásra jó módgyok van, és közel."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kapi, Kapussani, Sáros v. tót f., Eperjeshez kelet-északra 1 1/4 mfd. 950 kath., 2 evang., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Két kastély. Vendégfogadó. Termékeny határát a Székcső keresztül folyja; erdeje derék. A helység mellett egy magas meredek hegyen állott a Kapivár. Épült 1310-ben; 1685-ben Tököly elfoglalta, de tőle Schulcz cs. vezér visszavette; 1611-ben Keczer András felgyujtván elpusztitotta, s most romban hever. F. u. a Kapi nemz." [2]

A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a falunak 784, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2044 lakosából 1970 szlovák volt.[3]

2011-ben 2170 lakosából 2029 szlovák volt.

Kapi család[szerkesztés]

A család a Tétényiektől származott. Tétényi András 1410-ben Zsigmond királytól vitézsége miatt megkapta a Sáros megyei Kapi várát, és ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A család részt vett a mohácsi csatában, majd Szapolyai mellé álltak, amiért elvesztették a birtokot, de később Erdélyben kaptak földeket. Harcoltak Bethlen Gábor mellett is, és Kapi György az 1660-as években Hunyad megye főispánja lett. Ezt követően a Kapik nem játszottak fontos szerepet.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falutól északnyugatra a Szekcső felett emelkedő Várhegy tetején állnak Kapi várának jelentős maradványai.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma már a 14. században állt, de 1789-ben le kellett bontani. Ekkor épült fel a mai templom, melyet 1796 és 1799 között átépítettek. 1858-ban tűz pusztította, de 1888-ra megújították.
  • Kastélya eredetileg rokokó stílusú volt és a 18. század közepén épült. Később átépítették. 1980-ban iskola építése miatt lebontották.
Kapi vára

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]