Felsősebes (Szlovákia)
| Felsősebes (Vyšná Šebastová) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Stanislav Šváby |
| Irányítószám | 080 06 (pošta Prešov 6) |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1335 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 106 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 372 m |
| Terület | 10,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 51″, k. h. 21° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 51″, k. h. 21° 19′ 34″ | |
| Felsősebes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsősebes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsősebes (szlovákul: Vyšná Šebastová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 7 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már az újkőkorban laktak emberek, a bükki kultúra népe.
A települést 1272-ben „Feulsebus” néven említik először. 1300-ban „Fel Sebes”, 1427-ben „Felso Zebes” néven szerepel az írott forrásokban. Az 1427-es adóösszeírásban 30 portával szerepel. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkoztak. Egykori várát 1550-ben a felbőszült eperjesiek rombolták le. 1787-ben 75 házában 488 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Sebes. egygyik Mezőváros, másik tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Haller Uraság; Szentiványi Uraságnak kastéllya van itten; ’s a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz nem mezsze, Eperjeshez fél mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerűek, fájok, legelőjök elég van; piatzok közel.”[2]
1828-ban 110 háza volt 841 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sebes (Felső), tót falu, Sáros vmegyében, A. Sebeshez 1/4 órányira: 419 r., 53 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Vizimalom. Van itt az erdős hegyek közt egy régi, romokban heverő kősziklára épült vár. F. u. gr. Haller.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
A falunak kőbányája, téglagyára volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 958 lakosából 940 szlovák volt.
2011-ben 1130 lakosából 1081 szlovák.
Híres személyek[szerkesztés]
- Bornemisza Zoltán (1851-1927) gyümölcsészeti vándortanár, fatenyésztési felügyelő, állatgyógyász, szakíró, tartalékos hadnagy.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1625-ben épült, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, belseje 1685-ben készült el. A 18. század végén átépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
Eperjes (Prešov) | ||
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa) |  | |
