Felsősebes (Szlovákia)
Felsősebes (Vyšná Šebastová) | |
A római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Eperjesi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1272 |
Polgármester | Stanislav Šváby |
Irányítószám | 080 06 (pošta Prešov 6) |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | PO |
Népesség | |
Teljes népesség | 1335 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 106 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 372 m |
Terület | 10,64 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 19′ 34″ | |
Felsősebes weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Felsősebes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsősebes (szlovákul: Vyšná Šebastová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 7 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már az újkőkorban laktak emberek, a bükki kultúra népe.
A települést 1272-ben „Feulsebus” néven említik először. 1300-ban „Fel Sebes”, 1427-ben „Felso Zebes” néven szerepel az írott forrásokban. Az 1427-es adóösszeírásban 30 portával szerepel. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkoztak. Egykori várát 1550-ben a felbőszült eperjesiek rombolták le. 1787-ben 75 házában 488 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Sebes. egygyik Mezőváros, másik tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Haller Uraság; Szentiványi Uraságnak kastéllya van itten; ’s a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz nem mezsze, Eperjeshez fél mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerűek, fájok, legelőjök elég van; piatzok közel.”[2]
1828-ban 110 háza volt 841 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sebes (Felső), tót falu, Sáros vmegyében, A. Sebeshez 1/4 órányira: 419 r., 53 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Vizimalom. Van itt az erdős hegyek közt egy régi, romokban heverő kősziklára épült vár. F. u. gr. Haller.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
A falunak kőbányája, téglagyára volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 958 lakosából 940 szlovák volt.
2011-ben 1130 lakosából 1081 szlovák.
Híres személyek[szerkesztés]
- Bornemisza Zoltán (1851-1927) gyümölcsészeti vándortanár, fatenyésztési felügyelő, állatgyógyász, szakíró, tartalékos hadnagy.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1625-ben épült, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, belseje 1685-ben készült el. A 18. század végén átépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.