Jakabvágása
| Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1334 |
| Polgármester | Jozef Lukáč |
| Irányítószám | 082 33 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2775 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 135 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 425 m |
| Terület | 14,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jakabvágása
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 59′ 28″, k. h. 21° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 28″, k. h. 21° 00′ 00″ | |
| Jakabvágása weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvágása témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jakabvágása (1899-ig Német-Jakabvágás, szlovákul: Chminianske Jakubovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 18 km-re nyugatra, a Nagyszinye-patak és a Hernád között fekszik. Zsákfalu, Szinyeújfalu felől közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
A falut a német jog alapján alapították, 1334-ben „Jacabuagasa” néven említik először. A szinyei uradalomhoz tartozott, a 15. századtól a Perényi család birtoka volt. 1427-ben 30 portája adózott. A 17. században a Hedry, Péchy és más családok birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKABVÁGÁS. Német Jakabvágás. Jakubovani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz közel, Sz. Keresztnek filiája, erdeje szűken, réttye, legelője szintúgy; földgye nehezen miveltetik, de gabonát bőven terem.”[2]
A 19. században a Bujanovics nagybirtokhoz tartozott. 1828-ban 70 házában 535 lakos élt. Lakói földműveléssel, cseresznye termesztéssel, sószállítással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakabvágás, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Berthóthoz 1 óra.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 623, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1427 lakosából 1399 szlovák volt.
2011-ben 1913 lakosából 1381 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1772. március 18-án Bredeczky Sámuel teológus, pedagógus, író.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma eredetileg kora gótikus stílusban épült 1300 körül, 1766-ban klasszicista stílusban építették át.
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Temetőkápolnája 1847-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
