Singlér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Singlér (Šindliar)
Slovakia Sindliar 8.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1331
Polgármester František Sedlák
Irányítószám 082 36
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség545 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság493 m
Terület11,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Singlér (Szlovákia)
Singlér
Singlér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 20° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 20° 56′ 30″
Singlér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Singlér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Singlér (szlovákul: Šindliar) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 23 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján első bírája, Nicolai Sindler alapította a szinyei Merse család birtokán, a szinyei uradalom területén. Nevét alapítójáról kapta. 1331-ben „silva Nikolai Schindler” néven említik először, 1336-ban pedig „Sendleer” néven találjuk. 1427-ben 29 portája adózott. 1454-ben „Sindler” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A szinyei uradalomhoz tartozott. A sóvári Soós család birtoka, majd a 16. századtól a Bertótyaké és másoké. 1787-ben 48 házában 337 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SINGLER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Szinye Lipóczhoz közel, és annak filiája; határja meglehetős.[2]

1828-ban 47 háza és 359 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, fuvarozással, mészégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században a Ghillányi család birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Singlér, tót falu, Sáros vmegyében, Szinye-Lipóczhoz délre 1/2 órányira: 324 kath. 30 zsidó lak. Savanyúviz források. F. u. Szinyei Merse nemzetség. Ut. p. Berthót.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 384, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 547 lakosából 509 szlovák volt.

2011-ben 543 lakosából 512 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban. Fatornya 1714-ben készült. 1840-ben megújították.
  • A falunak híres gyógyforrásai vannak, melyekre a Szinyei Merse család épített először fürdőt a 17. század második felében. A fürdő épületei oszlopokon álltak, melyeket színes festések díszítettek. A cifra épületek miatt a nép a helyet Cifrovanának nevezte el. Később a fürdő népszerűsége csökkent, melynek okát főként a változó tulajdonosokban kell keresni. 1882-ben a fürdő új birtokosa, Schultész Ágoston bezárta a fürdőt és a gyógyvizet üzleti célokra próbálta felhasználni. A gyógyforrást Salvatorra keresztelte át és a vizet egész Európában kezdte el forgalmazni. A szállítmányok a tengerentúlra, az Egyesült Államokba és Kanadába is eljutottak. A kereskedésnek az első világháború vetett véget, mely után Schultész Magyarországon maradt, majd nemsokára meg is halt. 1927-ben a területet a Tátra Bank vásárolta meg, majd 1938-ban eladta. Tulajdonosa Eperjes városa lett.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]