Ugrás a tartalomhoz

Vörösvágás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörösvágás (Červenica)
A templom.
A templom.
Vörösvágás zászlaja
Vörösvágás zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterMarta Pavlinská
Irányítószám082 07
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1121 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság578 m
Terület17,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 13″, k. h. 21° 27′ 02″48.887000°N 21.450600°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 13″, k. h. 21° 27′ 02″48.887000°N 21.450600°E
Vörösvágás weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvágás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vörösvágás (szlovákul: Červenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 25 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a 14. században a német jog alapján alapították. Első írásos említése 1427-ben az adóösszeírásban „Vereswagas” alakban történt, amikor 62 portája adózott. A 16. és a 18. század között határában higanyt bányásztak. A 18. században a kincstár tulajdona. A 18. századtól 1922-ig határában opált bányásztak. 1787-ben 69 házában 503 lakos élt. A 18. század végén határában kiterjedt tűlevelű erdők és halastavak voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VÖRÖSVÁGÁS. Cservenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 1/4 mértföldnyire; határja néhol nehezen míveltetik, de jó, legelője, erdeje, és réttye elég van, Opál kövek is találtatnak vidékjén.”[2]

1828-ban 70 háza és 536 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve az opálbányában dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vörösvágás, (Cservenicza), Sáros v. tót f. Eperjeshez dél-keletre 2 1/2 mfld. 147 romai, 40 g. kath., 329 evang., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sok pisztrang. F. u. a kamara. Ezen helységet egész Europában nevezetessé teszi opálbányája, mellyben igen szép s különféle szineket játszó nemes opalkő ásatik, melly talán az egész világon legszebb.”[3]

Hitelszövetkezetét 1910-ben alapították.1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

A háború után lakói Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság5847739331121
Különbség +32,36 % +20,69 % +20,15 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság10991121
Eltérés+2,00 %

1910-ben 576-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 706 lakosából 484 szlovák és 220 cigány volt.

2011-ben 883 lakosából 497 szlovák és 354 cigány volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
  5. ↑ https://www.opalovebane.com/?lang=hu

Források

[szerkesztés]
  • Semrád, Peter - Krchnáková, Lucia 2008: O prenájme opálových baní v Dubníku Gabrielom Fejérvárym v rokoch 1830-1845 vo svetle niektorých menej známych skutočností. Montánna história 1.
  • Semrád, Peter 2024: Červenica a banská činnosť v Dubníku. Sociálno-kultúrne väzby a pamätihodnosti. Pamiatky a múzeá 4/2024

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Červenica
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvágás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vörösvágás&oldid=28329670”