Vörösvágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörösvágás (Červenica)
A templom.
A templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Marta Pavlinská
Irányítószám 082 07
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség1033 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság578 m
Terület17,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 13″, k. h. 21° 27′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 13″, k. h. 21° 27′ 02″
Vörösvágás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvágás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vörösvágás (szlovákul: Červenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 25 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században a német jog alapján alapították. Első írásos említése 1427-ben az adóösszeírásban „Vereswagas” alakban történt, amikor 62 portája adózott. A 16. és a 18. század között határában higanyt bányásztak. A 18. században a kincstár tulajdona. A 18. századtól 1922-ig határában opált bányásztak. 1787-ben 69 házában 503 lakos élt. A 18. század végén határában kiterjedt tűlevelű erdők és halastavak voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VÖRÖSVÁGÁS. Cservenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 1/4 mértföldnyire; határja néhol nehezen míveltetik, de jó, legelője, erdeje, és réttye elég van, Opál kövek is találtatnak vidékjén.[2]

1828-ban 70 háza és 536 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve az opálbányában dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vörösvágás, (Cservenicza), Sáros v. tót f. Eperjeshez dél-keletre 2 1/2 mfld. 147 romai, 40 g. kath., 329 evang., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sok pisztrang. F. u. a kamara. Ezen helységet egész Europában nevezetessé teszi opálbányája, mellyben igen szép s különféle szineket játszó nemes opalkő ásatik, melly talán az egész világon legszebb.[3]

Hitelszövetkezetét 1910-ben alapították.1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

A háború után lakói Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 576-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 706 lakosából 484 szlovák és 220 cigány volt.

2011-ben 883 lakosából 497 szlovák és 354 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Semrád, Peter - Krchnáková, Lucia 2008: O prenájme opálových baní v Dubníku Gabrielom Fejérvárym v rokoch 1830-1845 vo svetle niektorých menej známych skutočností. Montánna história 1.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Červenica
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvágás témájú médiaállományokat.