Ugrás a tartalomhoz

Sárosbogdány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce)
A község látképe
A község látképe
Sárosbogdány zászlaja
Sárosbogdány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1220
PolgármesterPeter Merkovský
Irányítószám082 05
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1024 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület9,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′ 53″, k. h. 21° 19′ 02″48.848056°N 21.317222°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 53″, k. h. 21° 19′ 02″48.848056°N 21.317222°E
Sárosbogdány weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosbogdány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárosbogdány (szlovákul: Šarišské Bohdanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 15 km-re északra, a Tarca bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1220-ban a váradi regestrumban, egy birtokvita kapcsán említik először. 1351-ben „Bogdan” alakban említik. Már 1375-ben említenek malmot a faluban. Az Aba nemzetség birtoka volt, akik 1427-ben 37 portát bírtak a faluban. Lapispataki, majd a 16. századtól zsehnyei nemesek tulajdonában áll. A 16. század második felében a Serédi és Báthory családok a fő birtokosai. 1567-ben 9, 1588-ban 7 és fél portája adózott. 1600-ban 33 lakott háza volt. A 17. századtól a 20. századig a Kecer és más családoké. 1787-ben 65 háza és 603 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Újházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelőjök elég jó termékenységű, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a’ hol kereskedhetnek, az első Osztályba számláltatott.[2]

1828-ban 75 házában 561 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, kosárfonással és fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Újházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelőjök elég jó termékenységű, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a’ hol kereskedhetnek, az első Osztályba számláltatott.[3]

Utcarészlet

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság6166447881024
Különbség +4,54 % +22,36 % +29,94 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság10171024
Eltérés+0,68 %

1910-ben 653, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 633 lakosából 627 szlovák volt.

2011-ben 688 lakosából 633 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1768-ban épült későbarokk stílusban. 1925-ben bővítették.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

További információk

[szerkesztés]