Janó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janó (Janov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1314
PolgármesterFrantišek Harčár
Irányítószám082 42
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség327 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság294 m
Terület4,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 19″, k. h. 21° 10′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 19″, k. h. 21° 10′ 42″
Janó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Janó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Janó (szlovákul: Janov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 8 km-re délnyugatra, a Szinye-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1341-ben „Janula” néven említik először a falut, melynek leírják plébániáját, malmát és egy nemesi kúriáját. 1393-tól a mislyei prépostság birtoka. 1427-ben az adóösszeírásban „Jano” alakban szerepel 20 adózó családfővel. 1789-ben 31 házában 215 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JANO. Janov. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Kassai Jesovita Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez nem meszsze, Radácsnak filiája, határja hegyes, réttye sarjút is terem, legelője, és fája elég van, Eperjesi piatzozása közel.[2]

1828-ban 32 háza volt 232 lakossal, akik földműveléssel, gabonakereskedelemmel, ló- és állattenyésztéssel foglalkoztak, illetve a radácsi uradalomban dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Janó, tót-orosz falu, Sáros vmegyében, Radács fiókja: 40 r., 79 g. kath., 108 evang., 4 zsidó lak. 10 3/4 jobbágytelek. F. u. az alapitványi kincstár. Ut. p. Eperjes.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 185, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 277 szlovák lakosa volt.

2011-ben 302 lakosából 284 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1864-ben épült neoklasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. február 21.)