Tarcaszentpéter
| Tarcaszentpéter (Petrovany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1304 | ||
| Polgármester | Ján Lenko | ||
| Irányítószám | 082 53 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2036 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 257 m | ||
| Terület | 17,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Tarcaszentpéter weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcaszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tarcaszentpéter (szlovákul: Petrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Mocsármány tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 9 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a Szent Péter tiszteletére szentelt templom körül alakult ki a 13. században. Területét királyi adományként egy Sinko nevű nemes, a Sebesi család őse kapta a 13. század második felében. 1304-ben „Scenpetur” alakban – egy birtokvita kapcsán – az egri püspökség oklevelében említik először, ekkor már Sinko fiai a falu birtokosai. Az oklevél meghatározza a testvérek birtokrészét és kijelöli a két testvér közötti birtokhatárt. Ekkor már állt a falu temploma is. A települést 1350-ben „Zenthpethur” néven említik. 1427-ben 41 portája adózott a birtokos Sebesi családnak, akik a 15. században felveszik a Szentpéteri előnevet. Kúriájuk egykor a templom alatt, az eperjesi út felé épült, ahol egy vizimalom is állt.
A 16. századtól a Kenedy, a 17. századtól a Forgách család tulajdonában találjuk. 1691-ben a Szentiványi család szerez birtokot a településen. Szentiványi Zsófia házasságával a birtok a Klobusiczky családé lett, akik 1756-ban Mária Teréziától grófi rangot kaptak. 1767-ben a korábbi Szentiványi-kastély helyén építették fel az új barokk kastélyt, mely a mai napig is áll. 1787-ben a falu 79 házában 654 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos.”[2]
A 19. században a Szirmay család a birtokosa; ekkoriban a faluban kertészet működött. 1828-ban 98 háza volt 772 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, kosárfonással foglalkoztak, később Eperjes és Somosújfalu üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
1965-ben csatolták hozzá Mocsármányt.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1617 | 1794 | 1858 | 2036 |
| Különbség | +10,94 % | +3,56 % | +9,58 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2014 | 2036 |
| Eltérés | +1,09 % |
1910-ben 723, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1696 lakosából 1627 szlovák és 53 cigány volt.
2011-ben 1809 lakosából 1658 szlovák és 74 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, a 14. században épült. A 17. században átépítették.
- A Klobusiczky család kastélyát 1756-ban építették barokk stílusban, a korábbi reneszánsz kastély helyén. A kastély 1856-ban a Szirmay családé lett, majd a 19. század végén báró Vécsey Alfonz vásárolta meg.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Tarcaszentpéter Szlovákia térképén
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

