Tarcaszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarcaszentpéter (Petrovany)
Slovakia Petrovany 9.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1304
Polgármester Ján Lenko
Irányítószám 082 53
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 1809 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 257 m
Terület 17,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarcaszentpéter (Szlovákia)
Tarcaszentpéter
Tarcaszentpéter
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 15′ 40″
Tarcaszentpéter weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcaszentpéter témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarcaszentpéter, (szlovákul: Petrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1809 lakosából 1658 szlovák és 74 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 9 km-re délre a Tarca bal partján fekszik. Mocsármány tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A falu a Szent Péter tiszteletére szentelt templom körül alakult ki a 13. században. Területét királyi adományként egy Sinko nevű nemes a Sebesi család őse kapta a 13. század második felében. 1304-ben "Scenpetur" alakban egy birtokvita kapcsán az egri püspökség oklevelében említik először, ekkor már Sinko fiai a falu birtokosai. Az oklevél meghatározza a testvérek birtokrészét és kijelöli a két testvér közötti birtokhatárt. Ekkor már állt a falu temploma is. A települést 1350-ben "Zenthpethur" néven említik. 1427-ben 41 portája adózott a birtokos Sebesi családnak, akik a 15. században felveszik a Szentpéteri előnevet. Kúriájuk egykor a templom alatt az eperjesi út felé épült, ahol egy vizimalom is állt. A 16. századtól a Kenedy, a 17. századtól a Forgách család, a 19. században a Szirmay család a birtokosa. 1691-ben a Szentiványi család szerez birtokot a településen. Szentiványi Zsófia házasságával a birtok a Klobusiczky családé lett, akik 1756-ban Mária Teréziától grófi rangot kaptak. 1767-ben a korábbi Szentiványi-kastély helyén építették fel az új barokk kastélyt, mely a mai napig is áll. 1787-ben 79 házában 654 lakos élt. 1828-ban 98 háza volt 772 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, kosárfonással foglalkoztak, később Eperjes és Somosújfalu üzemeiben dolgoztak. A 19. században a faluban kertészet működött.

Vályi András szerint " SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos." [2]

Fényes Elek szerint " SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos." [3]

1910-ben 723, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 1696 lakosából 1627 szlovák és 53 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, a 14. században épült. A 17. században átépítették.
  • A Klobusiczky család kastélyát 1756-ban építették barokk stílusban a korábbi reneszánsz kastély helyén. A kastély 1856-ban a Szirmay családé lett, majd a 19. század végén báró Vécsey Alfonz vásárolta meg.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]