Szinye
Szinye (Svinia) | |
![]() | |
Szinye | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Eperjesi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1249 |
Polgármester | Miroslav Nawrat |
Irányítószám | 082 32 |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | PO |
Népesség | |
Teljes népesség | 2384 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 120 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 361 m |
Terület | 14,73 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 07′ 30″ | |
Szinye weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szinye témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szinye (szlovákul: Svinia) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 8 km-re nyugatra, a Kis-Szinye-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1249-ben említik először „Zynna”, „Scynna” alakban. 1262-ben „Scinefolua”, „Sywnyefalwa” néven írják, amikor a birtokot Benedek fia Merse kapta meg. A 13. századtól a szinyei uradalom központja, melyhez 22 falu tartozott. 1307-ben „Swyna”, „Suyne”; 1389-ben „Swynne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 50 portát számláltak a faluban a Merse család birtokában. 1493-ban vásártartási jogot kapott. A 17. és 19. század között a Szinyei család birtoka. Már a 17. század végén működött az iskola, a 18. században pedig már postája is volt. 1787-ben 63 házában 544 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZINYE. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; hajdan erőssége is vala; határja középszerű.”[2]
1828-ban 82 háza és 645 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Később főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szinye, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 1 mfld, 567 kath., 26 evang., 9 zsidó lak. Kastély. Termékeny határ. Jó rét. Kath. paroch. templom. F. u. a Szinyei Merse nemz.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 485, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1323 lakosából 934 szlovák és 358 cigány volt.
2011-ben 1765 lakosából 1117 szlovák és 503 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1274-ben épült, 1514-ben megújították, 1628-ban reneszánsz toronnyal bővítették, később többször restaurálták.
- Kastélya a 18. század második felében épült, a 19. század első felében átépítették.
- A faluban több 19. századi családi kúria áll.
- A falu szövőművészetéről híres.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|