Bajor (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajor (Bajerov)
Slovakia Sariska highlands 65.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Rang község
Polgármester Vladimír Mrúz
Irányítószám 082 41
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 448 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 344 m
Terület 6,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bajor (Szlovákia)
Bajor
Bajor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′, k. h. 21° 07′Koordináták: é. sz. 48° 57′, k. h. 21° 07′
Bajor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bajor (szlovákul: Bajerov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában, Eperjestől 13 km-re délnyugatra. 2011-ben 448 lakosából 434 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

A feltételezések szerint a falu a 13. században, vagy a 14. század elején keletkezett. 1322-ben említik először, amikor a kiterjedt bajori birtokot Károly Róbert király az Amadé fiakkal szembeni harcokban szerzett érdemeiért Péter fia Bekének adja. 1393-ban két faluból, Alsó- és Felsőbajorból állt. Felsőbajort a 14. században érkezett új telepesek alapították. A két falurész a 17. században egyesült. A 1416. században a település legtöbbször Bayor néven szerepel oklevelekben. A 15. században kisebb kúria is állt a faluban. 1427-ben 34 porta után adózott a község, templomáról 1517-ben tesznek említést. Bajor ekkor a környék legnagyobb települése volt. később a lakosság száma apadt. 1567-ben mindössze 6 parasztház állt a faluban, emlekedett a zsellérek száma. 1600-ban 14 jobbágyháza volt. A 17. század végén a közepes nagyságú falvak közé számított 14 parasztházzal, nemesi kúriával, gazdasági épületekkel, templommal, plébániával és bizonyára iskolával is.

Vályi András szerint "BAJOR. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Bajor Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ hegyek között, Szedlitzének szomszédságában, mellynek filiája Eperjestöl egy mértföldnyire, északra a’ Szepességi útban Gölnitz, és Szomolnok felé. Határbéli főldgyei nehéz mivelésűek, mint hogy földgye hegyes; mind azon által középszerűen terem, ha jól miveltetik, réttye jó, legelője elég, fája tűzre, piatzozásátol sints meszsze. Második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bajor, (Bagerow), tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 1 1/4 mfd. 265 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Jó rét és legelő. Erdő. F. u. többen" [3]

1910-ben 217, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 433 lakosából 418 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Mihály templom
  • Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma 1826-ban épült a korábbi 17. századi fatemplom helyén. 1930-ban és 1973-ban megújították. Főoltára is 17. századi, Harapkó templomából került ide.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]