Frics
| Frics (Fričovce) | |||
 | |||
| A kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1320 | ||
| Polgármester | Ján Mikula | ||
| Irányítószám | 082 37 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1117 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 452 m | ||
| Terület | 8,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 01′, k. h. 20° 58′49.016667°N 20.966667°EKoordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 20° 58′49.016667°N 20.966667°E | |||
| Frics weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frics témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Frics (szlovákul: Fričovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 20 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik. A 18-as út áthalad rajta, a D1/E50-es út közvetlenül mellette halad el.
Története
[szerkesztés]A település a 13. század közepén történt betelepítéssel keletkezett. A szinyei uradalom része volt. 1320-ban „Frich” alakban említik először Tóth Péter birtokaként. 1330 előtt már birtokosai közt szerepel a Szalánc nembeli Wilermus mester, aki 1330-ban a birtokot Drugeth Ferencnek adja. 1333-ban Péter fiai Miklós, János és György lépnek birtokba. 1357-ben a Fricsi Petőcz család, majd 1360-ban a Somosiak birtoka. 1403-ban Friccsel összefüggésben Fricsi Bárius és István nevével találkozunk, akik Durazzói László lázadóihoz csatlakoztak, királyi birtokokat és templomokat fosztottak ki Dalmáciában. Büntetésül a király elveszi birtokaikat és Sárosi Kelemennek, valamint Hedry Györgynek adja.
1427-ben az adóösszeírás szerint 15 portája volt. 1430-ban Görgey György és Hedry Miklós, 1448-ban a Szepessy család, 1454-ben a Sirokay, Hedry és Bertóty család tűnik fel a birtokosok között. 1467-ben birtokosa, Budaméry Márkus Gergely eladja a Fink családnak. A 16. század közepén a Fekete család kerül tulajdonba a községben. 1687-től Frics önálló uradalom, melyet ezután többen is birtokoltak. Egyesek hasznára voltak a községnek, mások sötét időszakot hoztak. Csak emlékeik maradtak, a sírok, kripták és a templom, de mind közül a legszebb a kastély. 1787-ben 67 házában 500 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRITS. Fritzovtze. Elegyes tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Gilányi, akinek leszármazotjai máig élnek, Dobrán (Terebesi járás), és Pécsy Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Bertóttól nem meszsze Szepes Vármegyének szomszédságában, határbéli szántó földgyei termékenyek, réttye, legelője, erdeje szükségjekre elég, piatzozásoktol sem lélén meszsze, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 73 háza és 540 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fazsindely készítéssel, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Frics (Fricowce), tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szepesbe vezető postautban, Eperjeshez 2 1/4 mfldnyire: 538 kath., 3 evang., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó föld. Erdő. Van itt b. Ghilányinak egy régi kastélya. F. u. Ghilányi, Péchy.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Lakói mezőgazdasági idénymunkákból, erdei munkákból, állattartásból éltek, Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak. 1945-ben árvíz okozott súlyos károkat. A faluban szeszfőzde is működött.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1060 | 1079 | 1116 | 1117 |
| Különbség | +1,79 % | +3,42 % | +0,08 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1133 | 1117 |
| Eltérés | -1,41 % |
1910-ben a községnek 559, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1064 lakosából 1026 szlovák és 35 cigány volt.
2011-ben 1092 lakosából 934 szlovák és 82 cigány volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1860-ban Ghillány Imre magyar politikus, országgyűlési képviselő, földművelésügyi miniszter.
- Itt született 1931-ben František Andraščík szlovák költő, regény- és esszéíró, irodalomkritikus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1623 és 1630 között épült itt Bertóthy Bálint kastélya. 1693-ban helyreállították, de 1715-ben megint rossz állapotban volt. Mai alakját az 1840-es átépítéskor kapta, amikor pompás reneszánsz várkastéllyá építették ki. Egykor erődfal és vizesárok övezte, 1950-ben állították helyre. Egy újabb, 2005-ös felújítást követően benne, valamint a mellette található ún. kúriában is hotel működik.
- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája 1740-ben épült.
- A Szent Kassai vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
[szerkesztés]- 1891 Egy lantost ábrázoló kép 1630-ból. Irodalomtörténeti Közlemények 1, 46-47.
- Myskovszky Ernő 1909: Két ajtó a fricsi várkastélyban. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 3, 41-43.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Frics Szlovákia térképén
- A fricsi kastélyszálló (korábbi változat)
- A fricsi kastélyszálló
- E-obce.sk
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
