Frics
| Frics (Fričovce) | |
 | |
| A kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1320 |
| Polgármester | Ján Mikula |
| Irányítószám | 082 37 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1136 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 127 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 452 m |
| Terület | 8,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Frics
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 00′ 58″, k. h. 20° 57′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 58″, k. h. 20° 57′ 57″ | |
| Frics weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Frics (szlovákul: Fričovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 20 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik. A 18-as út áthalad rajta, a D1/E50-es út közvetlenül mellette halad el.
Története[szerkesztés]
A település a 13. század közepén történt betelepítéssel keletkezett. A szinyei uradalom része volt. 1320-ban „Frich” alakban említik először Tóth Péter birtokaként. 1330 előtt már birtokosai közt szerepel a Szalánc nembeli Wilermus mester, aki 1330-ban a birtokot Drugeth Ferencnek adja. 1333-ban Péter fiai Miklós, János és György lépnek birtokba. 1357-ben a Fricsi Petőcz család, majd 1360-ban a Somosiak birtoka. 1403-ban Friccsel összefüggésben Fricsi Bárius és István nevével találkozunk, akik Durazzói László lázadóihoz csatlakoztak, királyi birtokokat és templomokat fosztottak ki Dalmáciában. Büntetésül a király elveszi birtokaikat és Sárosi Kelemennek, valamint Hedry Györgynek adja.
1427-ben az adóösszeírás szerint 15 portája volt. 1430-ban Görgey György és Hedry Miklós, 1448-ban a Szepessy család, 1454-ben a Sirokay, Hedry és Bertóty család tűnik fel a birtokosok között. 1467-ben birtokosa, Budaméry Márkus Gergely eladja a Fink családnak. A 16. század közepén a Fekete család kerül tulajdonba a községben. 1687-től Frics önálló uradalom, melyet ezután többen is birtokoltak. Egyesek hasznára voltak a községnek, mások sötét időszakot hoztak. Csak emlékeik maradtak, a sírok, kripták és a templom, de mind közül a legszebb a kastély. 1787-ben 67 házában 500 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRITS. Fritzovtze. Elegyes tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Gilányi, akinek leszármazotjai máig élnek, Dobrán (Terebesi járás), és Pécsy Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Bertóttól nem meszsze Szepes Vármegyének szomszédságában, határbéli szántó földgyei termékenyek, réttye, legelője, erdeje szükségjekre elég, piatzozásoktol sem lélén meszsze, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 73 háza és 540 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fazsindely készítéssel, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Frics (Fricowce), tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szepesbe vezető postautban, Eperjeshez 2 1/4 mfldnyire: 538 kath., 3 evang., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó föld. Erdő. Van itt b. Ghilányinak egy régi kastélya. F. u. Ghilányi, Péchy.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Lakói mezőgazdasági idénymunkákból, erdei munkákból, állattartásból éltek, Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak. 1945-ben árvíz okozott súlyos károkat. A faluban szeszfőzde is működött.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben a községnek 559, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1064 lakosából 1026 szlovák és 35 cigány volt.
2011-ben 1092 lakosából 934 szlovák és 82 cigány.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1860-ban Ghillány Imre magyar politikus, országgyűlési képviselő, földművelésügyi miniszter.
- Itt született 1931-ben František Andraščík szlovák költő, regény- és esszéíró, irodalomkritikus.
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1623 és 1630 között épült itt Bertóthy Bálint kastélya. 1693-ban helyreállították, de 1715-ben megint rossz állapotban volt. Mai alakját az 1840-es átépítéskor kapta, amikor pompás reneszánsz várkastéllyá építették ki. Egykor erődfal és vizesárok övezte, 1950-ben állították helyre. Egy újabb, 2005-ös felújítást követően benne, valamint a mellette található ún. kúriában is hotel működik.
- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája 1740-ben épült.
- A Szent Kassai vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- 1891 Egy lantost ábrázoló kép 1630-ból. Irodalomtörténeti Közlemények 1, 46-47.
- Myskovszky Ernő 1909: Két ajtó a fricsi várkastélyban. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 3, 41-43.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
