Szedikert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szedikert (Záhradné)
Szedikert látképe a plébániatemplommal.
Szedikert látképe a plébániatemplommal.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1285
Polgármester Róbert Tkáč
Irányítószám 082 16
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 964 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 313 m
Terület 8,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szedikert (Szlovákia)
Szedikert
Szedikert
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″
Szedikert weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedikert témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szedikert, (szlovákul: Záhradné, korábban Sedikert) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 964 lakosából 930 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 10 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1285-ben IV. László király adománylevele "Scegekerthe" alakban említi először, amikor a korábban helyi nemesek kezén levő falut a nagysárosi ágoston rendi szerzeteseknek adja. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a Mosurovanka-patak mellett a mai temető közelében feküdt. Ott állt ősi temploma is, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek, de már 1814-ben is csak a romjai látszottak. 1320-ban Szedikert szinyei nemesek birtoka. 1350-ben "Zegekerthy" néven említik. 1427-ben 39 portája adózott. 1574-ig újra az ágoston rendiek birtoka volt. A 19. században a Dessewffy család birtoka. 1787-ben 52 házában 403 lakos élt. 1828-ban 70 háza volt 544 lakossal. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A település első iskolája 1850-ben létesült. A 19. század végén malom, kőbánya, téglagyár és kerámiagyár is működött a községben.

Vályi András szerint "Szedikert, Szeczikard. Magyar, és orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire; határja jól termő." [2]

Fényes Elek szerint "Szedékerte, tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 432 kath., 40 evang., 40 zsidó lak. Termékeny határ. Erdő. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Bártfa." [3]

1910-ben 557, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1944. szeptember 2-án bombatámadás érte a községet, melynek 9 halálos áldozata volt.

2001-ben 926 lakosából 916 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át. Ekkor épült a tornya is. Utolsó átépítésére 1932-ben került sor. Ekkor készült a sekrestye, az új kórus, az orgona és az oltár is.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1967 és 1970 között épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]