Boroszló (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boroszló (Brestov)
Slovakia Mirkovce 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Alsó-Tarcamente
Rang község
Polgármester Jozef Šoltés
Irányítószám 082 05 (pošta Šarišské Bohdanovce)
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 443 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 321 m
Terület 10,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boroszló (Szlovákia)
Boroszló
Boroszló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 07″, k. h. 21° 20′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 07″, k. h. 21° 20′ 49″
Boroszló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boroszló témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Boroszló, (szlovákul: Brestov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 20 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

1219-ben a váradi regestrumban Borozlou néven említik először egy birtokvita kapcsán. 1229-ben a vita azzal zárul, hogy a falu birtokát felosztják Péter fia Péter és István fiai Péter, János és Pál között. 1325-től Boroszló a mislyei prépostság birtoka volt, amely valószínűleg a terület korábbi birtokosaitól az Aba nemzetségtől szerezte meg a birtokot. A nagyobb települések közé számított, 1427-ben 31 portát számláltak a faluban. A 16. század 60-as évekig prépostsági birtok maradt, ekkor a Kátay család szerezte meg. 1787-ben 60 házában 425 ember élt, 1828-ban 89 házban 647-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BOROSZLÓ. Bresztov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, földgye, a’ hol szorgalmatosan miveltetik, termékeny, réttyeinek némelly része kétszer kaszáltatik, legelője, fája mind a’ kétféle, piatzozása nem meszsze, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Boroszló, Bresztow, tót falu, Sáros vgyében, Somoshoz keletre 3/4 mfd. 723 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van itt 22 egész jobbágytelek, 573 1/2 hold majorsági szántóföld, 20 hold rét, 668 h. erdő. F. u. az alapitványi kincstár."[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 488, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 459 lakosából 458 szlovák volt.

2011-ben 443 lakosából 416 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült.
  • A falutól 1 km-re keletre 1975-ben 13. századi kisméretű erősség maradványait tárták fel, amely a 14. században pusztulhatott el.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]