Boroszló (Szlovákia)
| Boroszló (Brestov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Alsó-Tarcamente |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Šoltés |
| Irányítószám | 082 05 (pošta Šarišské Bohdanovce) |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 443 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Terület | 10,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Boroszló
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 52′ 07″, k. h. 21° 20′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 07″, k. h. 21° 20′ 49″ | |
| Boroszló weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boroszló témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Boroszló, (szlovákul: Brestov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 20 km-re délkeletre található.
Története[szerkesztés]
1219-ben a váradi regestrumban Borozlou néven említik először egy birtokvita kapcsán. 1229-ben a vita azzal zárul, hogy a falu birtokát felosztják Péter fia Péter és István fiai Péter, János és Pál között. 1325-től Boroszló a mislyei prépostság birtoka volt, amely valószínűleg a terület korábbi birtokosaitól az Aba nemzetségtől szerezte meg a birtokot. A nagyobb települések közé számított, 1427-ben 31 portát számláltak a faluban. A 16. század 60-as évekig prépostsági birtok maradt, ekkor a Kátay család szerezte meg. 1787-ben 60 házában 425 ember élt, 1828-ban 89 házban 647-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BOROSZLÓ. Bresztov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, földgye, a’ hol szorgalmatosan miveltetik, termékeny, réttyeinek némelly része kétszer kaszáltatik, legelője, fája mind a’ kétféle, piatzozása nem meszsze, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Boroszló, Bresztow, tót falu, Sáros vgyében, Somoshoz keletre 3/4 mfd. 723 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van itt 22 egész jobbágytelek, 573 1/2 hold majorsági szántóföld, 20 hold rét, 668 h. erdő. F. u. az alapitványi kincstár."[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 488, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 459 lakosából 458 szlovák volt.
2011-ben 443 lakosából 416 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült.
- A falutól 1 km-re keletre 1975-ben 13. századi kisméretű erősség maradványait tárták fel, amely a 14. században pusztulhatott el.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
