Gergelylaka
| Gergelylaka (Gregorovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Slavomír Verčimák | ||
| Irányítószám | 082 66 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 947 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 319 m | ||
| Terület | 9,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Gergelylaka weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergelylaka témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gergelylaka (szlovákul: Gregorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 10 km-re északnyugatra, a Tarca bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település területén már az újkőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámia, a bükki és a lengyeli kultúra népeinek leletei kerültek itt elő. Később a hallstatt korban is lakott volt, a római korban pedig barbár település állt a helyén.
A mai falu a 13. században keletkezett, 1248-ban „Gregorfalva” néven említik először. Egykori birtokosáról kapta a nevét, aki a monda szerint II. Endre számára megszöktette Tarkő urának Szabina nevű lányát és ezért kapta birtokát. A sárosi vár uradalmához tartozott, majd 1278-ban nemesi birtok. 1278-ban „Geredurfelde”, 1340-ben „Gergellaca” néven bukkan fel. 1427-ben az adóösszeírásban 8 portát számláltak a faluban. 1739-ben egy tűzvészben a falu leégett. 1787-ben 70 házában 454 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERGELYLAKA. Tót falu Sáros Vármegyében, lakosai leg inkább ó hitüek, fekszik az ország úttyában, Nagy Sároshoz közel, ’s ennek filiája, Eperjestől mint egy mértföldnyire, határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája alkalmatos, Eperjesen piatzozása közel, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 70 háza és 534 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gergelaka, tót falu, Sáros vmegyében, Nagy-Sáros fil.: 403 kath., 87 ev., 2 ref., 17 zsidó lak. F. u. Kapy, Schuller, s m.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 729 | 798 | 822 | 947 |
| Különbség | +9,46 % | +3,00 % | +15,20 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 941 | 947 |
| Eltérés | +0,63 % |
1910-ben 480, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 766 lakosából 757 szlovák volt.
2011-ben 806 lakosából 787 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1775-ben épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 15. századi templom átépítésével.
- Nemesi kúriája a 19. század első felében épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Marián Čurný - Juraj Timura - Marián Uličný - Mário Comisso 2020: Archeológia Gregoroviec. In: Čriepky - Zborník Martine Kušnírovej in memoriam

