Tarkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarkő (Kamenica)
Slovakia Kamenica 10.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Ladislav Urda
Irányítószám 082 81
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 1854 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 483 m
Terület 21,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarkő (Szlovákia)
Tarkő
Tarkő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 57′ 30″
Tarkő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarkő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarkő, (szlovákul: Kamenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 14 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Tarkő várát a 13. században a Berzeviczyek építették a Kassáról Lengyelországba vezető kereskedelmi út védelmére, majd a rokon Tarkőieké lett. Először 1281-ben Thorkw néven említik. 1296-ban uradalmi központ, a Berzeviczy család innen igazgatta a hozzá tartozó 10 falut. 1436-ban a hűtlenné vált Tarkői Jánost a királyi hadak kiostromolták a várból. 1444-ben a husziták birtokolták. A 16. század elején a vár lakórészeit reneszánsz stílusban építették át. 1556-ban a császári csapatok megostromolták, hét nap után elfoglalták és császári parancsra lerombolták, azóta rom. Követit a környező falvak építkezéseihez hordták el.

A falu a vár szolgálófalujaként keletkezett a 13. században. 1248-ban "Tharkveley" néven említik először. 1270-ben "Torkueley", 1281-ben "Thorkw", 1296-ban "Torkow" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1270-ben V. István király más birtokokkal együtt hívének Detrichnek és rokonának Miklósnak, valamint fiaiknak adja. Az adományt 1275-ben IV. László király, majd 1287-ben az egri káptalan oklevele is megerősíti. A falu templomát Berzeviczi Rikolf szepesi gróf építtette 1300 körül, Gotfrid nevű papját 1330-ban említik először. A Sztáray család a kezdetektől fogva birtokos a településen. 1427-ben 44 portája adózott. 1456-ban husziták égették fel és rabolták ki. A 16. századtól a Tarczay, majd a Dessewffy család birtokos a községben. A 16. század második felében a templom a protestánsok kezére került, a plébánia megszűnt. 1600-ban 31 lakóház állt a faluban. 1672-ben a templom újra a katolikusoké, de ekkor még nem önálló plébánia, hanem Héthárs filiája lesz. Az 1680-as években plébániáját újra alapítják. Anyakönyveit 1741-től vezetik. 1787-ben a falu 93 házában 627 lakos élt. 1828-ban 97 háza és 740 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " TARKŐ. Kamenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarkő Várához közel; földgye középszerű, réttye, legelője, és fája van, piatza sints meszsze." [2]

Fényes Elek szerint " Tarkő, Kamenicza, tót falu, Sáros vmegyében, Héthárshoz északra 1 mfdnyire: 678 kath., 1 evang., 49 zsidó. Kath. paroch. templom. Több urasági lakház. Rétje, legelője, földje meglehetős; erdeje derék. Közel a helységhez egy kősziklás hegyen láthatni régi várának maradványait, melly várat Tarczay György halála után I. Ferdinand 1558-ban a Dessewffy és Tahy nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Eperjes." [3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Az 1920-as években sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra a gazdasági nehézségek miatt.

Népessége[szerkesztés]

A falunak 1910-ben 974, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1815 lakosából 1798 szlovák volt.

2011-ben 1854 lakosából 1830 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • 2016 Hrad na zámku. Národný kalendár 2017.

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]