Kacsány
Kacsány (Kvačany) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | eperjesi |
Járás | eperjesi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1626 |
Polgármester | Pavol Veteráni |
Irányítószám | 082 41 |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | PO |
Népesség | |
Teljes népesség | 283 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 389 m |
Terület | 5,12 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 56′ 42″, k. h. 21° 05′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 42″, k. h. 21° 05′ 11″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kacsány (más néven Kvacsány, szlovákul: Kvačany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 15 km-re délnyugatra, a Szinye-patak és a Hernád között fekszik.
Története[szerkesztés]
1626-ban „Quaczian” alakban említik először. A 18. század elején a Joanelli család birtoka volt. 1787-ben 28 házában 208 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVACSÁN. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Rolly Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Szedliczéhez nem meszsze, mellynek filiája, réttye, legelője van, piatzozása nintcs meszsze, de határja soványas.”[2]
1828-ban 35 háza volt 284 lakossal. Lakói favágók, fuvarozók, fafaragók voltak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvacsány, Sáros v. orosz falu, közel Klemberghez: 60 romai, 235 g. kath., 4 zsidó lak. F. u. Roll.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 281, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 241 lakosából 236 szlovák volt.
2011-ben 271 lakosából 269 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1796-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.