Kvacsan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kvacsan (Kvačany)
Kwaczany kościół GCh1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Jozef Grúň
Irányítószám 032 24
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség539 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság623 m
Terület22,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kvacsan (Szlovákia)
Kvacsan
Kvacsan
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 19° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 19° 32′ 30″
Kvacsan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvacsan témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kvacsan (szlovákul Kvačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Liptókocsányra akarták magyarosítani, de ez soha nem vált hivatalos névvé.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra, a Kvacsani-völgynek a Liptói-medencébe torkollásánál fekszik, Hosszúrét tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1256-ban IV. Béla a területet, melyen ma a község fekszik András Besztercebányai bírónak adta. A falu ezután keletkezett, 1286-ban "Kovachan" néven említik először. 1391-ben a szászfalvi Szász családé, később a liptóteplei Dvornikovitsoké. 1715-ben 22, 1720-ban 9 adózó jobbágytelke volt. 1784-ben az első népszámlálás szerint 53 házaban 451 lakos élt. 1828-ban 59 háza és 509 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. A 18. században a falun felül malom és fűrésztelep működött.

Vályi András szerint "KVACSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, határjának 3/4 része soványas, a’ hegyek miatt, és néhol nehéz mivelésű."[2] Fényes Elek szerint "Kvacsán, Liptó m. tót falu, 501 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadója és erdeje van. F. u. Dvornikovich család. Ut. p. Bertelenfalva."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. Az első világháború után mezőgazdasági jellegű település volt. 1928-ban szenet kezdtek bányászni a területén. A második világháború alatt lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, melynek következtében 1944. november 1-jén a németek a falut felgyújtották. 1960-ban Hosszúrét (Liptószentmiklósi járás), korábbi nemesi falut csatolták hozzá.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 569 lakosaából 565 szlovák volt.

2011-ben 547 lakosaából 517 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]