Kvacsan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kvacsan (Kvačany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1286
PolgármesterJozef Grúň
Irányítószám032 24
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség558 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság623 m
Terület22,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 06″, k. h. 19° 32′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 06″, k. h. 19° 32′ 37″
Kvacsan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvacsan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kvacsan (szlovákul Kvačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Liptókocsányra akarták magyarosítani, de ez soha nem vált hivatalos névvé. Hosszúrét tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra, a Kvacsani-völgynek a Liptói-medencébe torkollásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1256-ban IV. Béla a területet – melyen ma a község fekszik – András Besztercebányai bírónak adta. A falu ezután keletkezett, 1286-ban „Kovachan” néven említik először. 1391-ben a szászfalvi Szász családé, később a liptóteplei Dvornikovitsoké. 1715-ben 22, 1720-ban 9 adózó jobbágytelke volt. A 18. században a falun felül malom és fűrésztelep működött. 1784-ben az első népszámlálás szerint 53 házában 451 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVACSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, határjának 3/4 része soványas, a’ hegyek miatt, és néhol nehéz mivelésű.[2]

1828-ban 59 háza és 509 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvacsán, Liptó m. tót falu, 501 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadója és erdeje van. F. u. Dvornikovich család. Ut. p. Bertelenfalva.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Az első világháború után mezőgazdasági jellegű település volt. 1928-ban szenet kezdtek bányászni a területén. A második világháború alatt lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, melynek következtében 1944. november 1-jén a németek a falut felgyújtották. 1960-ban Hosszúrétet, korábbi nemesi falut csatolták hozzá.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 569 lakosából 565 szlovák volt.

2011-ben 547 lakosából 517 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]