Tarnóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnóc (Liptovský Trnovec)
Liptovsky Trnovec z Krochvy.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1283
Polgármester Karol Maťko
Irányítószám 032 22
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 562 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 588 m
Terület 27,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnóc (Szlovákia)
Tarnóc
Tarnóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 19° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 19° 32′ 50″
Tarnóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarnóc (más néven Liptótarnóc, szlovákul Liptovský Trnovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2011-ben 562 lakosából 547 fő szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liptószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szentmáriai-víztározó északi partján fekszik. Benyusháza tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe a bronz- és a vaskorban is lakott volt. A falu már a 12. század előtt is létezett, királyi birtok volt. 1283-ban "Tornouch" alakban említik először. 1391-ben "Tarnoch", 1406-ban "Trnoch", 1480-ban "Thernouecz", 1482-ben "Trnowecz" néven szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok volt, a 13. század közepétől a liptóóvári uradalom része. 1429-ben Zsigmondtól mezővárosi és vásártartási jogot, 1480-ban Mátyástól vámmentességet kapott. A 16. században a likavai uradalomhoz került, de kézműipara továbbra is jelentős maradt. 1625-ben 30 jobbágytelkén 61 család élt. 1638-ban III. Ferdinánd több vásárt engedélyezett a településnek. 1784-ben 157 házában 951 lakos élt. 1828-ban 147 háza és 1094 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kender és zöldségtermesztéssel, vászonszövéssel sör és pálinkafőzéssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak.

Vályi András szerint " TARNÓCZ. Tarnovce. Tót Mezőváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, és a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Pettendorfhoz 1/2 mértföldnyire; földgyének 1/3 része sovány, 3/4 része a’ hegyek miatt nehezen míveltetik, 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, piatza helyben, és másutt."[2]

Fényes Elek szerint "Tarnócz (Trnovech), tót m. v. Liptó vmegyében, 81 kath., 1,013 evang. lak. Kath. és evang. anyaszentegyházakkal. Van szép erdeje, országos vásárai, fűrészmalma, sör és pálinkafőző házai. Lakosai sok lent, borsót termesztenek; Vásznat szőnek. F. u. a kamara."[3]

1910-ben 729, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

2001-ben 587 lakosából 576 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]