Pottornya
| Pottornya (Podtureň) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1345 | ||
| Polgármester | Marián Vojtík | ||
| Irányítószám | 033 01 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1055 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 188 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 620 m | ||
| Terület | 5,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Pottornya weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pottornya témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pottornya (szlovákul Podtureň) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Liptószentmiklós-Poprádi autópálya 1 km hosszú hídja alatt húzódik meg.
Nevének eredete
[szerkesztés]A szlovák Podtureň toronyalját jelent. Nevét egy, a középkorban itt állt egykori őrtoronyról kapta.
Története
[szerkesztés]Pottornya területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népének települése állt itt. A római és a korai szláv korban is lakott volt, erre kelta erőd és szláv település nyomai utalnak.
Névadó őrtornya valószínűleg már a 12. században állott, körülötte keletkezett a templom és a település, melyet a 14. században, 1331-ben „Tornalia” alakban említenek először. Ebben az évben birtokosa Tornallai Sándor és testvére, Pál Szent Péter apostol tiszteletére templomot építtetett a faluban. 1345-ben „Thormalia”, 1360-ban „Tornalya” néven szerepel az oklevelekben. 1360-ban Nagy Lajos király megerősíti birtokukban Tornallai Sándor fiait: Miklóst és Istvánt. A 15. század közepétől a falut már „Pothornya” néven említik, amely szláv lakosság jelenlétére utal. A középkorban lakói mezőgazdaságból, állattartásból, őrszolgálatból éltek. A jobbágyokon és zselléreken kívül néhány nemesi család is élt a településen. Közülük a legjelentősebb a Pottornyai család volt, akiknek a környező falvakban is voltak birtokaik. Pottornyai András a 16. században reneszánsz kúriát építtetett ide. Pottornyai Pál a 17. század elején egy másik kastélyt is építtetett a községbe. Pottornyai Simon a kúriát a 18. században barokk stílusban építtette át és nagy angolparkkal vette körül. 1784-ben Pottornyának 39 háza és 349 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POTURNYA. Potureny. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, a’ kinek kastéllyával díszes, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sz. Iványhoz közel, mellynek filiája; határjának 2/3 része hegyen fekszik, ’s azért nehéz mivelésű, legelője elég van, földgyének 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 49 házában 347 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1845-ben Pottornyai József neoklasszicista kúriát épített ide, keleti homlokzatán oszlopokon álló tympanonnal. Lakói a 18. században földművesek, favágók, tutajosok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poturnya, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh mellett: 48 kath., 299 evang. lak. Derék kastély. F. u. Poturnyay. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A 19. század második felétől lakói a nagy budapesti építkezésekre is eljártak dolgozni. 1871-ben megépült a zsolna-poprádi vasútvonal, mely elősegítette a település fejlődését. 1908-ban harangláb épült a településen. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
A háború után tovább fejlődött a község, 1919-ben új iskola épült, olvasókör, evangélikus nőegylet, és vöröskeresztes szervezet alakult. A község mai hivatalos neve 1927-óta használatos. 1938-ban megindult a kultúrház építése. Lakói a második világháború idején támogatták a szlovák nemzeti felkelést.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 433 | 514 | 1014 | 1055 |
| Különbség | +18,70 % | +97,27 % | +4,04 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1063 | 1055 |
| Eltérés | -0,75 % |
1910-ben 472-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 479 lakosából 473 szlovák volt.[5]
2011-ben 955 lakosából 923 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 16. századi kastélyát Pottornyai András építtette reneszánsz stílusban, a 18. század második felében átépítették.
- 17. századi kastélyát Pottornyai Pál építtette, a 18. század közepén barokk stílusban átépítették.
- Klasszicista kastélyát 1845-ben Pottornyai József építtette.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2024: Őskori urnatemető Pottornyán Neudeck Gyula adatai tükrében. Tisicum XXXI
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Pottornya Szlovákia térképén
- E-obce Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

