Mattyasóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mattyasóc (Liptovské Matiašovce)
A Szent László templom
A Szent László templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1416
Polgármester Ján Jaňák
Irányítószám 032 23
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség312 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság648 m
Terület5,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mattyasóc (Szlovákia)
Mattyasóc
Mattyasóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 10″, k. h. 19° 32′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 10″, k. h. 19° 32′ 45″
Mattyasóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mattyasóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mattyasóc (szlovákul Liptovské Matiašovce) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. Alsó- és Felsőmattyasóc egyesítésével keletkezett.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 14 km-re északnyugatra a Choc-hegység és a Nyugati-Tátra között a Szuha patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Határa már a hallstatti és a római korban is lakott volt. Alapítói határőrzők és pásztorok voltak. 1262-ben IV. Béla a Szélnye feletti erdős telületet András besztercebányai bírónak adta. A falut először Felsőszélnyének nevezték. Későbbi nevét arról a Mátyásról kapta 1348-ban, aki 1287-ben IV. Lászlótól kapta a területet és elsőként telepedett le itt. Első írásos említése 1348-ban történt, mint Mátyás fiainak tulajdona. 1412-ben "Mathye villa," 1462-ben "Mathiassfalawa" alakban említik. Két településként a 17. században tűnik fel, 1628-ban "Also Matiassowcze," illetve 1600-ban "Fölsö Mattiasfalu" néven. A korábbi Felsőszélnye lett Felsőmattyasóc, míg Mátyásfalvából lett Alsómattyasóc. Utóbbi templomát már 1356-ban említik.

Azonban a 17. és a 19. század között a két településrész hivatalosan egy közigazgatási egységet képezett egy bíró irányítása alatt. A jobbágyok mellett szabad emberek és nemesek is éltek itt. Két nemesi kúriája volt. A későbbiekben nagyrészt a Mattyasovszky család birtoka. A családnak kiterjedt birtokai voltak Sáros, Nógrád, Zemplén és Trencsén vármegyékben is. Lakói az idők során elszegényedtek, zselléri sorba süllyedtek. 1584-ben Alsómattyasócon négy, Felsőmattyasócon egy nemesi kúria állt. A falu Szent László templomát Mattyasovszky László építtette. Később a lakosok többségben az ellenreformáció hatására újra katolikusok lettek. Iskoláját a 17. és 18. század fordulóján építették, tanítói egyúttal a község jegyzői is voltak.

1784-ben Alsómattyasócnak 31 háza és 233 lakosa, Felsőmattyasócnak 15 háza és 132 lakosa volt. 1828-ban Alsómattyasócnak 31 háza és 256 lakosa, Felsőmattyasócnak 16 háza és 151 lakosa volt. A 19. században árvizek, a 20. század elején tűzvész pusztított, melyben 20 ház égett le. Ebben az időben sokan vándoroltak ki Ameribába, illetve Pestre és Bécsbe dolgozni. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Matyasócz. Két tót falu Liptó Várm. földes Ura Matyasovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek N. Palugyához 1 mértföldnyire, határbéli földgyeik jól termők, 589réttyeik, legelőjök elég, erdője kevés."[2]

Fényes Elek szerint "Matyasócz (Alsó), Dolna Matyasovce, tót falu, Liptó vmegyében, 227 kath., 21 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ut. p. Bertelenfalva."[3] "Matyasócz (Felső) Horne Matyasovce, tót falu, Liptó vmegyében, 144 kath., 7 evang. lak. Sok nemesi lakházak; vendégfogadó. F. u. mind a kettőnek a Matyasovszky és más nemes család."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsómattyasócnak 190, Felsőmattyasócnak 103 szlovák lakosa volt.

2001-ben 420 lakosából 417 szlovák volt.

2011-ben 300 lakosából 297 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]