Nádasd (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádasd (Trstené)
Kostol Trstené.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1269
Polgármester Anna Naďová
Irányítószám 032 21
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség228 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság635 m
Terület3,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádasd (Szlovákia)
Nádasd
Nádasd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 19° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 19° 37′ 00″
Nádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nádasd (más néven Liptónádasd, régebben Nádasfalva, szlovákul Trstené) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 3 km-re északra 764 m magasan a Jalovecky és Mútnik patakok között.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. században keletkezett a Trsztenszky család birtokaként. Írott forrásban 1269-ben szerepel először "Nádasd" alakban abban az oklevélben, melyben IV. Béla király Nádasd települést Bogomír ispánnak adja. Az ő utódai a Trsztennai, vagy Baán család lettek ezután a falu birtokosai. A 13. és 15. század között a források rendre magyar nevén Nádasdként említik. Szlovák nyelven 1469-ben "Trztené" alakban említik először, ezután "Trsztena" (1516), "Trsstena" (1517), "Trstenno" (1773), "Trstenne" (1808) néven szerepel az írott forrásokban. Régi, Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma is a 13. században épült, és ennek az alapjaira épült a mai Mindenszenteknek szentelt római katolikus templom. A ma jelentéktelennek tűnő falu, mely bár egykor mocsaras területen feküdt, mégis gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A középkorban birtokközpont volt, ahonnan a környező településeket is irányították. Központi szerepét annak köszönhette, hogy az Alsó- és Felsőliptót összekötő nagy forgalmú utak találkozásánál feküdt, közel a vásártartási joggal is rendelkező Bobróchoz. A környékbeli erdők kitűnő vadászati helyek voltak, emiatt urai már a korai időkben udvarházat és templomot építettek ide. Földesurai a faluról vették előnevüket is. A község birtokosa a Trsztenai, későbbi nevén Baán család volt. 1715-ben 10 adózó portája volt. 1784-ben az első népszámlálás 29 házat és 293 lakost talált a községben. 1828-ban 32 háza és 320 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A földesúri elnyomás csak a jobbágyság eltörlése után szűnt meg. Ekkor a faluba új telepesek érkeztek, akik újra fellendítették a községet. A földesurak később birtokaik nagy részét zsidóknak adták el, illetve korábbi szolgálóiknak adták bérbe.

Vályi András szerint "NÁDASFALVA. Trszteno. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik N. Bobróczhoz nem meszsze, és annak filiája, földgyének 1/4 része soványas, legelője elég, 3/4 része közép termékenységű, fája van."[2]

Fényes Elek szerint "Nádasfalva (Trsztenna), tót falu, Liptó vmegyében, 128 kath., 192 evang. lak. Kath. fiók szentegyház. F. u. Bán család. Ut. p. Okolicsna."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 205 lakosából 203 szlovák volt.

2011-ben 234 lakosából 214 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a középkori Mária Magdolna templom alapjaira épült. 1830-ban átépítették, ekkor kapta új titulusát is. 17. századi különálló fa harangtornya van. A templom egykori gótikus Madonna képe, mely 1460-1470 körül készült ma a budapesti Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomban még látható egy 17. századi oltárkép, mely Krisztust vállán a kereszttel ábrázolja. A kis méretű orgona 1840-ben készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]