Szmrecsán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szmrecsán (Smrečany)
Smrecany nebeska veduta obce.JPG
Szmrecsán címere
Szmrecsán címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Vladimír Šiarnik
Irányítószám 032 05
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 625 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság701 m
Terület8,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szmrecsán (Szlovákia)
Szmrecsán
Szmrecsán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 39′ 00″
Szmrecsán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmrecsán témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szmrecsán (szlovákul Smrečany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 5 km-re északra a Nyugati-Tátra lábánál a Szmrecsányi-patak két partján fekszik. A szomszédos Zsárral teljesen egybeépült.

Története[szerkesztés]

Környéke már a vaskorban is lakott volt, a közeli Hrádok-dombon kora vaskori erődítmény maradványaira bukkantak, leletei a Kr. e. 5.-6. századból valók és a lausitzi kultúrához tartoznak. A mai település a 13. században keletkezett, 1299-ben "Zemerchen" néven egy birtokvita kapcsán említik először. Az oklevél a Szentiványi család levéltárából származik. 1272-1290-ben és 1299-ben "Zemerchen", 1349-ben "Szmercen, Szmrchan, Szmrecsan Szemeretsen", 1352-ben "Scemerchen", 1422-ben "Zemrechan, Zemrechen", 1447-ben "Szmreczano", 1460-ban "Smereczany" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 13. században Bohumir és Szerafin comes birtoka, majd utódaiké a Szmrecsányi családé. A család Liptó vármegye egyik legjelentősebb családja volt, az évszázadok során is birtokos maradt a vármegyében. 1900 és 1906 között Szmrecsányi Arisztid Liptó vármegye főispáni tisztségét töltötte be. A község első temploma a 13. században még fából épült. A 14. század közepén épült fel a Szűz Mária tiszteletére szentelt gótikus templom, mely ma is dísze a községnek. A templom Simon nevű papját 1346-ban említik. 1574-ben a templom az evangélikusoké lett és csak 1707-ben szerezték vissza a katolikusok. 1588-ban 14, 1596-ban 20 ház állt a faluban. A 16. század végén 16 lakóházán kívül nemesi kúria, uradalmi malom, templom és plébánia állt a községben. Ezzel Szmrecsány akkoriban a környék legnagyobb településének számított. A 18. században határában vasat bányásztak. 1715-ben 23 adózója volt. 1784-ben 66 házában 526 lakos élt. 1828-ban 65 háza volt 614 lakossal. Lakói főként a közeli vasérc bányákban dolgoztak. A 18. századtól vászonszövéssel foglalkoztak, a 19. században sokan dolgoztak kőművesként nagy magyarországi építkezéséken, főként Budapesten.

Vályi András szerint "SZMERCSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szmercsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik N. Bobróczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, fele soványabb, javai külömbfélék."[2]

Fényes Elek szerint "Szmrecsán, tót falu, Liptó vármegyében, 93 kath., 521 evang. lak. Kath. filial. templom. Van 2 kastélya, savanyuviz forrása a Kárpátok tövében; s nevezetes vászonszövése. F. u. Szmrecsányi család. Ut. p. Okolicsna."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

1944. október 28-án a németek a falu egy részét felégették és még 1945 elején is ádáz harcok dúltak birtoklásáért.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 553,túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 616 lakosából 609 szlovák volt.

2011-ben 625 lakosából 604 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak van szentelve, már a 13. században állott, ekkor még fatemplom volt. A 14. század közepén kőből építették fel, a 15. században, az 1517 előtti években, majd a 20. század közepén átépítették. Egyhajós templom sokszögzáródású szentéllyel. Középkori freskók díszítik, melyek a 14. század második feléből származnak. Késő gótikus szárnyasoltára 1480 körül készült, mellékoltárai 1510 körül készültek. A templomot 1954-55-ben restaurálták. Keresztelőmedencéje gótikus, kórusát népi festmények díszítik. Barokk orgonája 1750 körül készült. Harangját 1509-ben öntötték. 1574 és 1707 között evangélikus templomként szolgált.
  • Evangélikus temploma 1880-ban épült.
  • A Szmrecsányi család kastélya a 18. század közepén épült barokk stílusban, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették, ma szociális otthon.

Irodalom[szerkesztés]

  • Zolnay László 1977: A régi Zólyomi Ispánság építkezéseinek történetéhez 2/IV Szmrecsány és a Bogomérfiak templomai. Arc Hungarica 1977, 203-222.

Külső hivatkozások[szerkesztés]